Balás Ádám (1872–1950)
A BékésWiki wikiből
(→Élete) |
(→Élete) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Balás Ádám [[1872]]. [[december 6.|december 6-án]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol [[Hegedűs István]], [[Ballagi Aladár]] és [[Lánczy Gyula]] professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897|1897-ben]] szerezte meg. | + | Balás Ádám [[1872]]. [[december 6.|december 6-án]] '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született'''. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a '''Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán''' tanult, '''később átiratkozott a Bölcsészeti Karra''', ahol [[Hegedűs István]], [[Ballagi Aladár]] és [[Lánczy Gyula]] professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből [[1897|1897-ben]] szerezte meg. |
| - | Tanári pályáját [[1896|1896-ban]] a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1|szeptember l-től]] a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az [[Ifjúsági Segitő-Egyesület|Ijfúsági Segitő-Egyesületet]], valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre . | + | '''Tanári pályáját''' [[1896|1896-ban]] a '''vágújhelyi alreáliskolában kezdte''' előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1|szeptember l-től]] '''a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig.''' Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az [[Ifjúsági Segitő-Egyesület|Ijfúsági Segitő-Egyesületet]], valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre. |
| - | Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a [[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900.]] és [[1902.]] között ő volt a múzeum első igazgatója. [[1902.|1902-ben]] azonban váratlanul lemondott, [[Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében jegyezte el [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, [[Hegyi Irma|Irmát]]. | + | Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900.]] és [[1902.]] között ő volt a múzeum első igazgatója.''' [[1902.|1902-ben]] azonban '''váratlanul lemondott''', [[Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében '''jegyezte el''' [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, '''[[Hegyi Irma|Irmát]]'''. |
| - | Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal. | + | Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]] kezdte meg az ún. [[Teleki-puszta|Teleki-pusztán]]. Ezt követően [[Mezőberény|Mezőberényben]] is próbálkozott ásatással, a [[Gácsháti puszta|Gácsháti pusztán]] egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal. |
| + | Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a [[Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület]], választmányi tagja a [[Luther-Szövetség|Luther-Szövetségnek]], a [[Nemzeti Szövetség|Nemzeti Szövetségnek]] és a [[békéscsabai Kaszinó|békéscsabai Kaszinónak]]. A [[Vörös Kereszt Egylet]] jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, [[Tudakozó Iroda|Tudakozó Irodájának]] vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az [[Öreg Diákok Szövetsége|Öreg Diákok Szövetségének]] is. A [[Békés-Csabai Múzeum-Egyesület]] előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]]. | ||
| - | + | Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]]. | |
| - | + | ||
| - | Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930.]] [[június 25.|június 25-én]] saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben [[Radvánszky Albert]], az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-Főreálgimnáziumban]]. | + | |
[[1943.|1943-ban]] egykori tanárként részt vett az [[1902.|1902-ben]] érettségizettek – [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] volt osztálytársai – 41 éves találkozóján. | [[1943.|1943-ban]] egykori tanárként részt vett az [[1902.|1902-ben]] érettségizettek – [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] volt osztálytársai – 41 éves találkozóján. | ||
A lap 2017. június 7., 20:21-kori változata
tanár, múzeumigazgató
Tartalomjegyzék |
Élete
Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született. A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.
Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember l-től a békéscsabai Rudolf-Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat, többször volt a tanári értekezletek, 14 évig pedig a kormányzó-bizottság jegyzője, éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ijfúsági Segitő-Egyesületet, valamint az gimnáziumi Alumneum-ot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf-főgimnázium sakk-köre.
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900. és 1902. között ő volt a múzeum első igazgatója. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta. Lemondása évében jegyezte el Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát.
Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson kezdte meg az ún. Teleki-pusztán. Ezt követően Mezőberényben is próbálkozott ásatással, a Gácsháti pusztán egy férfi csontvázat talált fegyverekkel . Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.
Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesület, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Kaszinónak. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13 - 1915/16), helyettes titkára, Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15-1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat is (az ókori építészetről és szobrászatról , az ókori cirkuszokról és színházakról ). Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert, az evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre szeptember 18-án került sor a Rudolf-Főreálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.
Művei
- Katonáink hadifogságban. 1915.
- A proletárdiktatúra Békéscsabán. 1920.
Forrás
- Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- Balás Ádám: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium ... értesítője az 1930-31. iskolai évről. Közzéteszi Rell Lajos. Bcs. 1931. Rudolf-Reálgimn. 4-6. p.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 353-354. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 186. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Rell Lajos: A békéscsabai múzeum. Története, épületének és gyűjteményeinek leírása. Bcs. 1914. Békéscsabai Múzeum-Egyesület. 16. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Vss István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 18. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kép
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 35. tábla. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Vass István, G.
- A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 16. p. Katagória:Békéscsaba
