Lukács Mátyás (1935–2001)
A BékésWiki wikiből
(→Élete) |
(→Élete) |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született. | Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született. | ||
| - | 1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. | + | 1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, [[Békéscsaba]] - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. |
November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta. | November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta. | ||
A lap 2016. október 25., 16:58-kori változata
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.
Élete
Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született, apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.
November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. Az ügyész hazaárulás miatt halálra ítélte, végül négy év szabadságvesztésre ítélték. Felesége le tudott fizetni valakit és végül a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága amnesztiát adott Lukácsnak. Hazatért Munkácsra, ahol folyton zaklatták a veterán szovjet katonák.
Önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1995-ben vonult nyugdíjba.
2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amely pincéjében fogva tartották.
Forrás
- Emléktábla avatás és megemlékezés Megtekintés: 2016. október 19.
- [Szívparancs, november 3-án ] Megtekintés: 2016. október 25.
