Bárka

A BékésWiki wikiből

A lap 2016. augusztus 12., 13:08-kori változata

A Bárka egy 1993-ban indult, 2000-től kéthavonta megjelenő békéscsabai folyóirat, szellemi műhely.

Története

A Bárka 1993-ban indult Cs. Tóth János felelős kiadó és Kántor Zsolt főszerkesztő vezetésével, a Tevan Kiadó terjesztésében. Elődjének, előzményének tekinthető a mindössze két lapszámot megérő Sodrás folyóirat. Habár a Bárka természetesen nem a Sodrás más néven és kiadóval történő konkrét folytatása, azonban tematikailag egyfajta rokonság, továbbgondolás mutatható ki a Sodrás azon célkitűzésével, hogy egy olyan Békés megyei irodalmi lapot hozzon létre, amely „egyszerre funkcionál szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként.”[1] Már a Sodrás főszerkesztője, Erdész Ádám (aki szintén szerkesztője, munkatársa volt később a Bárkának is) így írt az 1992/1-es Sodrás beköszöntőjében: „Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[2]. Ez csak 2000-től valósulhatott meg Elek Tibor főszerkesztése alatt, a Bárkával, de az egyéb vidéki irodalmi lapok ( Alföld, Tiszatáj, Jelenkor stb..) nyújtotta nívós szintre való törekvés és e nívós szint teljesítése mindvégig jellemezte a folyóiratot.

Kántor Zsolt így emlékszik vissza a Bárkára, mely 1993-tól az 1999/4-es lapszámig az ő főszerkesztősége alatt működött:

„Bárka 1993-ban indult a békéscsabai Tevan Kiadó gondozásában, aminek főszerkesztője Kántor Zsolt, szerkesztője pedig Cs. Tóth János volt. 1995-ben nem jelent meg lapszám, 1997-ig rendszertelenül jelent meg. 1997-től a Békés Megyei Könyvtárral együtt adják ki a lapot: 1997-től 1998-ig negyedéves időközönként, 1998-tól kezdve pedig kéthavonta jelenik meg. 1999-től a szerkesztőség a könyvtárban található. 1999-ben Elek Tibor lett a főszerkesztő, Grecsó Krisztián pedig a szerkesztő. 2000-től társadalomtudomány írások is megjelennek a Bárkában. A Bárka folyóirat megjelenését Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.[3]

A fentieket a Wikipédia írja a Bárka folyóiratról. Ezt szeretném kiegészíteni a saját impresszióimmal, emlékeimmel. 23 éve a Tevan Kiadó főszerkesztőjeként elkapott a lapalapítási láz, mint minden fiatal írót. S először nem is én akartam, hanem Cs. Tóth János, az akkori direktor. Én tartottam attól, hogy ezzel is csak az én teendőim fognak szaporodni. Úgy is lett. Beadtunk egy pályázatot új periodika alapítására. Csináltunk egy makettet, Petőcz Károly nyomdásszal, aki kitűnő KNER- tipográfus volt. És csodák csodája. Kaptunk pénzt az első számra a Nemzeti Kulturális Alaptól. Meggyőzte a grémiumot az igényes terv. Az exkluzív, impozáns könyvtest, amit Petőcz tervezett.

A koncepció egyszerűen megfogalmazható cél volt, bár szinte megvalósíthatatlan. Hogy minden irányzatot és szemléletmódot egyforma súllyal igyekezzünk bemutatni. (A későbbi főszerkesztő, Elek Tibor, folytatta ezt a plurális törekvést.)

S a szellemi háttér is biztosítva volt, hiszen a folyóirat első két száma már készen állt. (A Tevan Kiadó kiadásra váró kéziratai.) Somlyó György, Tandori Dezső, Lakatos István, Határ Győző, Marno János, Szepesi Attila, Tornai József, Tatár Sándor, Gergely Ágnes, Horgas Béla, Szilágyi Ákos, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Szentmártoni János, Kovács Sándor Iván és Németh G. Béla írásai.

Ezen kívül nagyban hozzájárult a támogatás megszerzéséhez az a tény, hogy fölvállaltuk a határainkon túli irodalom közlését is. Első sorban a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar íróknak csináltunk rögtön a második évben egy különszámot. De folyamatosan volt kéziratunk Egyed Emesétől, Kovács András Ferenctől (Marosvásárhely) Beszédes Istvántól (Zenta) egészen Tőzsér Árpádig (Pozsony). Karol Wlachowsky neve feltétlenül megemlítést érdemel. Ő koordinálta a kéziratokat nem egy esetben. Az aradi román íróknak is teret adtunk néhány számunkban. (Ott működött az Arca folyóirat, ami románul Bárka.) Közép-Európai szellemi műhellyé váltunk hamar.

A Bárka estek, a Tevan könyvbemutatók a Pezsgőbár elnevezésű kocsmában voltak eleinte, de kinőttük a helyet. Itt tartottuk Cs. Tóth Jánossal a szerkesztőségi fogadóórákat is. A felolvasások később a megyei könyvtárban folytatódtak.”

Valamint a névválasztásról:

„Azért választottuk Cs. Tóth Janival a Bárka nevet, mert Noé bárkáját tekintettük mintaadó allegóriának. Köztudott, hogy Noé minden állatfajtából kettőt legalább bevitt a túlélés hajójára. És egyébként is a bárkában való elhelyezés egy új aión (korszak) kezdete a világtörténelemben is. S a magyar irodalomtörténetben is, szerintünk egy új kor kezdete volt a Bárka feltűnése, vízre bocsátása. Nem feltétlenül azért, mert annyira új dolgok kerülnének bele, hanem, mert, a szintézis-elv mutatkozott meg általa, ilyen módon első alkalommal.”4

1997-ben a szerkesztőség kibővült: Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Ambrus Zoltán, Köteles Lajos csatlakozott. Kisebb belső változtatások is történtek: például az 1997/1-es lapszámban a szerzői névsor előre került, míg a következőben ezt már hátul olvashatjuk életrajzi adatokkal kiegészítve, majd az ez évi negyedik lapszámban pedig megint csak névsor van – a folyóirat végén.

Nagymértékű külső átalakulásra az ezredforduló után került sor. 1999/4-es lapszámtól az addig főszerkesztő-helyettes Elek Tibor vette át a Bárka vezetését Kántor Zsolttól, aki még pár évig szerkesztője, illetve munkatársa volt a lapnak.

Így ír erről Elek Tibor:

„Kedves Olvasó, bizonyára feltűnt Önnek, amennyiben nem először vette kezébe lapunkat, hogy a Bárka formátumban, tipográfiában megújulva hajózott a 2000. esztendőbe. S jóllehet a bordázat, a külcsín, részben anyagi okok, részben korkövetelményeknek való megfelelés miatt változott, (…) belül, tartalmi szerkezeti szempontból a legutóbbi számokhoz (főként az 1999/4. számhoz képest) nincs különösebb változás (…).

Mi, a szerkesztők az egyetemes magyar kultúrában gondolkozunk, és arra, törekszünk, továbbra is, hogy a Bárka nyitott, befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és a háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra. Hangzatosnak tűnhet, pedig szerényen szeretném bejelenteni, hogy tudatos kánontörés a célunk (...)”[5]

A szerkesztői, munkatársi gárda összetétele is cserélődött: Kiss László, Szabó Tibor, Erdész Ádám, Gyarmati Gabriella, Kiss Ottó, majd Darvasi Ferenc, Farkas Wellmann Éva csatlakozott. Jelenlegi szerkesztősége a következő: Elek Tibor – főszerkesztő, Kiss László – szerkesztő, Farkas Wellmann Éva – szerkesztő (online).[6]

2007/6. számtól olvasható a folyóirat utolsó oldalán az ún. fedélzeti napló, mely a két lapszám közötti Békés megyei irodalmi, kulturális eseményeket foglalja össze röviden.

2008-tól újabb külalaki változtatás történt. A borító és a hátlap egy-egy színes képpel egészült ki, illetve a szerzők versei mellett a szerzőkről készült fotók is fel vannak tüntetve.

2000-ben alapította a Bárka-díjat a Bárka folyóirat, „Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. A Bárka-díj minden év végén kerül kiosztásra a szerkesztőség javaslatai alapján azon a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.”[7] A díjat eddig olyan neves alkotók kapták meg, mint Markó Béla, Banner Zoltán, Nagy Gáspár, Zalán Tibor, Varró Dániel, Vámos Miklós, Tandori Dezső.[8]

A Bárka interneten is megtekinthető, olvasható: http://www.barkaonline.hu/.

Számos irodalmi rendezvénnyel gazdagította fennállása óta a folyóirat Békés megye, Békéscsaba kulturális életét. Csak az elmúlt évek rendezvényei, író-olvasó találkozói közül említve párat: gyulai Irodalmi Humor Fesztivál, mely 2015-ben hetedjére került megrendezésre, Kortárs magyar írók sorozat irodalmi estjei a Jókai Szalonban, vagy a Körös Irodalmi Társasággal közös karácsonyi felolvasóestek.

Jelenlegi szerkesztőségének helye a Jókai Színház épületében található.

Hivatkozások, jegyzetek

[1]: bekeswiki.bmk.hu Sodrás (folyóirat)

[2]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.

[3]: Ahogy Kántor Zsolt is feltünteti, az (egyébként pontatlan adatokat tartalmazó) idézet forrása a wikipédia:

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka₍ https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka_(foly%C3%B3irat)

[4]: mindkét idézet innen származik: Kántor Zsolt: A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben.

[5]: Elek Tibor: Olvasóköszöntő zárszó, Bárka 2000/1. p. 114.

[6]: a 2015/6-os lapszám alapján

[7]: a szó szerinti idézet a szövegben idézőjellel feltüntetett helyen innen származik:

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj

[8]: a díjazottak teljes listája itt tekinthető meg:

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka-d%C3%ADj

További források, felhasznált irodalom

A 20 év könyve, Békéscsaba, 2005 – Elek Tibor: Irodalmi osztály a Békés Megyei Könyvtárban p. 172-178.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rka₍foly%C3%B3irat)#B.C3.A1rka-d.C3.ADj

http://www.barkaonline.hu/

Kántor Zsolt: A Bárka vízre bocsátása – Napló részletek egy könyvből, amely az Evangélium-Öböl címmel jelenik meg 2017-ben.

Lelőhelyek

• Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtára (Látogatva: 2015.12.28.)