Gerla

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(A mai Gerla: Belső hivatkozások javítása)
(Forrás: Módosítás: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár -> Békés Megyei Könyvtár)
35. sor: 35. sor:
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38161&secID=88138 A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása.] A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949.] Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38160&secID=88137 Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949.] Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
-
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 elektronikus változat])
+
* Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3728&secID=7506 elektronikus változat])
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3835&secID=7613 Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923]
-
* Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
+
* Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. Lelőhely: [[Békés Megyei könyvtár]]
-
* Karácsonyi János: Békésvármegye története : Az egyes városok és községek története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 elektronikus változat])
+
* Karácsonyi János: Békésvármegye története : Az egyes városok és községek története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=543 elektronikus változat])
-
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
+
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2016. július 11., 08:39-kori változata

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi-erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Tartalomjegyzék

Adatok

Története

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi-erdőben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)
A település a XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A XX. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök