Gyöngyösi János (1893–1951)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozások szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter | könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter | ||
| - | Rokyca-n (Csehország) született 1893. május 3-án. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott. | + | '''Rokyca-n''' (Csehország) '''született [[1893]]. [[május 3.|május 3-án]]'''. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; '''neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott'''. |
| - | Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. 1920-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. | + | Középiskoláit Aradon és [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. '''[[1920]]-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett.''' |
| - | Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Az olasz hadifogságból 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. 1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett, mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Aurora Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt. 1921-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott. | + | '''Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített.''' Az olasz '''hadifogságból [[1919]] szeptemberében került vissza Békéscsabára''', ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. '''[[1920]]-tól [[1921]]-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten.''' '''[[1921]]-től Békéscsabán''' a liberális '''Békésmegyei Közlöny''' című napilap felelős-, majd '''főszerkesztője lett''', mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. '''Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének''', a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Auróra Kör|Aurora Kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt. '''[[1921]]-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott.''' |
| - | 1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1929-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az 1937-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene. | + | [[1930]]-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1929]]-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; [[1939]]-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az [[1937]]-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene. |
| - | 1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt 1944. december 22-től 1947. május 30-ig. 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést, majd az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként a párizsi békeszerződést. 1947-től 1951-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. | + | [[1944]]. [[október 6.|október 6]]-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. '''Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt [[1944]]. [[december 22.|december 22]]-től [[1947]]. [[május 30.|május 30]]-ig.''' '''[[1945]]. [[január 20.|január 20]]-án Moszkvában''', mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, '''aláírta a fegyverszüneti szerződést''', '''majd''' az [[1946]]. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként '''a párizsi békeszerződést'''. [[1947]]-től [[1951]]-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. |
| - | 1990. március 18-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.- | + | '''Budapesten halt meg [[1951]]. [[október 29.|október 29]]-én.''' [[1990]]. [[március 18.|március 18]]-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.- |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2015. február 25., 14:23-kori változata
könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter
Rokyca-n (Csehország) született 1893. május 3-án. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott.
Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. 1920-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett.
Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Az olasz hadifogságból 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. 1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett, mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Aurora Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt. 1921-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott.
1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1929-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az 1937-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene.
1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt 1944. december 22-től 1947. május 30-ig. 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést, majd az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként a párizsi békeszerződést. 1947-től 1951-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett.
Budapesten halt meg 1951. október 29-én. 1990. március 18-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.-
Művei
- Cincogó nép háborúja. Képeskönyv. Békéscsaba: Tevan K., 1921.
- Ipar, kereskedelem, hitelviszonyok = Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 286-314.
- Mikor a must forr. Színmű. Békéscsaba: 1911.
Kapcsolódó irodalom
- Balogh Sándor és Jakab Sándor: A magyar népi demokrácia története. 1944-1962. Budapest: Kossuth K., 1978. p. 123-124.
- Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest: Argumentum K.; MTA Könyvtára., 1992. p. 789-792.
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 640-641.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 427.
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 457. (Kép)
- Szabó Ferenc: Gyöngyösi János példája. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 11. sz. p. 1-2.
- Szabó Ferenc: Gyöngyösi János példája. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 11. sz. p. 1. (Kép)
- Vida István - Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944-1949. Életrajzi lexikon. Budapest: ELTE Szociológiai és Szociálpol. Int., 1991. p. 75-76.
