Pándy István (1867–1937)
A BékésWiki wikiből
(belső hivatkozások szerkesztése) |
(szócikk javítása) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
[[1887]]-[[1889]] között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották. '''[[1894]]-től [[1898]]-ig Déván, majd Békéscsabán dolgozott ügyvédként.''' Igazságkereső, a törvényeket jól alkalmazó jogász volt. Több mint tíz évig '''ügyészségi megbízott''', a békéscsabai '''római katolikus egyháztanács és az iskolaszék tagja''', majd később az '''egyház világi elnöke'''. Hosszú időn keresztül a Kasinó Egyesület háznagyaként tevékenykedett. '''A politikai életben is jelentős szerepet vállalt''' mint a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke, továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában. Pándy István '''kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását''', melynek érdekében gyűjtést szervezett. Tevékeny szerepet játszott a római '''katolikus templom''' felépítésében: ő volt az '''építkezés pénzügyi lebonyolítója'''. | [[1887]]-[[1889]] között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották. '''[[1894]]-től [[1898]]-ig Déván, majd Békéscsabán dolgozott ügyvédként.''' Igazságkereső, a törvényeket jól alkalmazó jogász volt. Több mint tíz évig '''ügyészségi megbízott''', a békéscsabai '''római katolikus egyháztanács és az iskolaszék tagja''', majd később az '''egyház világi elnöke'''. Hosszú időn keresztül a Kasinó Egyesület háznagyaként tevékenykedett. '''A politikai életben is jelentős szerepet vállalt''' mint a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke, továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában. Pándy István '''kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását''', melynek érdekében gyűjtést szervezett. Tevékeny szerepet játszott a római '''katolikus templom''' felépítésében: ő volt az '''építkezés pénzügyi lebonyolítója'''. | ||
| - | [[1905]] őszén megválasztották az Alkotmányvédő Bizottság intéző bizottsági tagjának. A '''Békés megyei képviselő-testületnek is tagja volt''', ahol közismert lett éles hangú, bíráló felszólalásairól. [[1917]]-ben elhunyt édesapja emlékére a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban alapítványt tett a "jó magyar érzésű" tanulók jutalmazására. Békéscsabán hunyt el, [[1937]]. [[augusztus 8.|augusztus 8]]-án. | + | [[1905]] őszén megválasztották az Alkotmányvédő Bizottság intéző bizottsági tagjának. A '''Békés megyei képviselő-testületnek is tagja volt''', ahol közismert lett éles hangú, bíráló felszólalásairól. [[1917]]-ben elhunyt édesapja emlékére a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban alapítványt tett a "jó magyar érzésű" tanulók jutalmazására. '''Békéscsabán hunyt el, [[1937]]. [[augusztus 8.|augusztus 8]]-án.''' |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
A lap 2015. február 18., 15:56-kori változata
ügyvéd
Ókígyóson született 1867. április 21-én. Apja, Pándy István, mint ügyvéd, az ókígyósi Wenckheim-birtok számtartója volt. Anyja Winkler Karolina. Testvére Pándy Kálmán, kinek nevét ma a gyulai kórház viseli. Pándy István felesége Keleti Malvin.
Pándy István alsóbb iskoláit Békéscsabán, Iglón, Aradon, Hódmezővásárhelyen, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte. 1902. november 2-án kapta meg oklevelét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1887-1889 között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották. 1894-től 1898-ig Déván, majd Békéscsabán dolgozott ügyvédként. Igazságkereső, a törvényeket jól alkalmazó jogász volt. Több mint tíz évig ügyészségi megbízott, a békéscsabai római katolikus egyháztanács és az iskolaszék tagja, majd később az egyház világi elnöke. Hosszú időn keresztül a Kasinó Egyesület háznagyaként tevékenykedett. A politikai életben is jelentős szerepet vállalt mint a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke, továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában. Pándy István kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását, melynek érdekében gyűjtést szervezett. Tevékeny szerepet játszott a római katolikus templom felépítésében: ő volt az építkezés pénzügyi lebonyolítója.
1905 őszén megválasztották az Alkotmányvédő Bizottság intéző bizottsági tagjának. A Békés megyei képviselő-testületnek is tagja volt, ahol közismert lett éles hangú, bíráló felszólalásairól. 1917-ben elhunyt édesapja emlékére a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban alapítványt tett a "jó magyar érzésű" tanulók jutalmazására. Békéscsabán hunyt el, 1937. augusztus 8-án.
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 437-438.
- Halálozás. In: Körösvidék. 18. évf. (1937. augusztus 10.) 180. sz. p. 2.
- Nagy András, D.: Emlékezés a Pándy családra. In: Csabai Hírmondó. 6. évf. (1991.) 1. rész 3. sz. p. 3., 2. rész 5. sz. p. 3.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 465.
