Benka Gyula (1838–1923)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, pedagógiai író, újságíró | tanár, pedagógiai író, újságíró | ||
| - | + | '''Békéscsabán született [[1838]]. [[április 8.|április 8]]-án.''' Apja, Benka György, a szarvasi főgimnázium tanára, anyja Szemian Johanna. '''Feleségével,Kollár Jolánnal''' - Kollár János szarvasi ügyvéd, országgyűlési képviselő lányával - '''[[1870]]-ben házasodtak össze.''' 10 gyermekük közül nyolcat temettek el a szülők. | |
| - | + | '''Elemi iskoláit Szarvason végezte''', ahol nagy hatással volt fejlődésére, egyéniségének kialakulására tanára, Vajda Péter. '''Innen Sopronba, majd Pozsonyba került'''. Itt ismerkedett meg a bölcselet és a teológia tudományával. Tanulmányai közben maga is tanított elemi tárgyakat, zongorát, rajzot. Az így összegyűjtött pénzen Németországba ment, '''Berlinben és Göttingában töltött l-l félévet az egyetemen, ahol filozófiát és nyelvészetet tanult'''. | |
| - | + | '''[[1862]]-ben került a szarvasi evangélikus gimnáziumhoz tanárnak, melynek [[1884]]-től [[1908]]-ig igazgatója volt.''' 24 évig a gimnáziumot, 45 évig a tanítóképzőt vezette. 40 éves tanári jubileuma alkalmából ([[1902]]-ben) királyi kitüntetést kapott. Az [[1862]]-[[1863.|63]]-as tanévben az iskola két mellékintézettel gyarapodott: '''a gimnázium felsőbb osztályaihoz kapcsolva''' Benka Gyula '''megszervezte a tanítóképzőt''', amely 1907-ben önállósult, '''illetve''' az ehhez és a gimnáziumhoz egyaránt szükséges '''zeneiskolát'''. | |
| - | + | Benka Gyula a neveléstudomány majd minden területével foglalkozott. '''Már pályája elején felismerte a nevelői munka elméleti és gyakorlati egységének szükségességét.''' Szellemi szükségletnek tartotta, hogy az ének-zenét minden iskolatípusban tanítsák. Külön hangsúlyozta a társas éneklés személyiségformáló jelentőségét. Lelkes támogatója volt a hangszeres zenetanításnak is. Zongorán és orgonán maga is kitűnően játszott. [[1862]]-ben megszervezte a Szarvasi Dalárdát néhány lelkes gimnáziumi tanár és tanító közreműködésével, illetve a "jobb hangú iparosok" részvételével. A dalárda, amelynek Benka Gyula 24 éven át volt vezetője, többször újjáalakult. '''A nevelők pedagógiai továbbképzése céljából létrehozta a szarvasi tanítóegyletet.''' A társadalom felnőtt tagjainak nevelése és kultúrálódása érdekében különféle egyesületeket szervezett (Társaskör, a Tulipán Egylet). | |
| - | + | Bátor ellenzéki magatartása éltetője és példája lett a függetlenségi és '48-as hagyományok aktív ápolásának Szarvason. A tényleges '''pártélet mellett rendkívül élénk zsurnaliszta volt'''. A politikai és társadalmi élet szinte minden kérdéséről volt véleménye, és azt keményen meg is fogalmazta számtalan újságcikkében. '''[[1880]]-tól [[1906]]-ig két helyi lapban''' - Szarvasi Lapok, Szarvas és Vidéke - '''publikált''' ([[1906]]-[[1909]] között az előbbi szerkesztője is volt). | |
| - | + | Szarvason halt meg [[1923]]. [[április 30.|április 30]]-án. | |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2015. február 17., 18:37-kori változata
tanár, pedagógiai író, újságíró
Békéscsabán született 1838. április 8-án. Apja, Benka György, a szarvasi főgimnázium tanára, anyja Szemian Johanna. Feleségével,Kollár Jolánnal - Kollár János szarvasi ügyvéd, országgyűlési képviselő lányával - 1870-ben házasodtak össze. 10 gyermekük közül nyolcat temettek el a szülők.
Elemi iskoláit Szarvason végezte, ahol nagy hatással volt fejlődésére, egyéniségének kialakulására tanára, Vajda Péter. Innen Sopronba, majd Pozsonyba került. Itt ismerkedett meg a bölcselet és a teológia tudományával. Tanulmányai közben maga is tanított elemi tárgyakat, zongorát, rajzot. Az így összegyűjtött pénzen Németországba ment, Berlinben és Göttingában töltött l-l félévet az egyetemen, ahol filozófiát és nyelvészetet tanult.
1862-ben került a szarvasi evangélikus gimnáziumhoz tanárnak, melynek 1884-től 1908-ig igazgatója volt. 24 évig a gimnáziumot, 45 évig a tanítóképzőt vezette. 40 éves tanári jubileuma alkalmából (1902-ben) királyi kitüntetést kapott. Az 1862-63-as tanévben az iskola két mellékintézettel gyarapodott: a gimnázium felsőbb osztályaihoz kapcsolva Benka Gyula megszervezte a tanítóképzőt, amely 1907-ben önállósult, illetve az ehhez és a gimnáziumhoz egyaránt szükséges zeneiskolát.
Benka Gyula a neveléstudomány majd minden területével foglalkozott. Már pályája elején felismerte a nevelői munka elméleti és gyakorlati egységének szükségességét. Szellemi szükségletnek tartotta, hogy az ének-zenét minden iskolatípusban tanítsák. Külön hangsúlyozta a társas éneklés személyiségformáló jelentőségét. Lelkes támogatója volt a hangszeres zenetanításnak is. Zongorán és orgonán maga is kitűnően játszott. 1862-ben megszervezte a Szarvasi Dalárdát néhány lelkes gimnáziumi tanár és tanító közreműködésével, illetve a "jobb hangú iparosok" részvételével. A dalárda, amelynek Benka Gyula 24 éven át volt vezetője, többször újjáalakult. A nevelők pedagógiai továbbképzése céljából létrehozta a szarvasi tanítóegyletet. A társadalom felnőtt tagjainak nevelése és kultúrálódása érdekében különféle egyesületeket szervezett (Társaskör, a Tulipán Egylet).
Bátor ellenzéki magatartása éltetője és példája lett a függetlenségi és '48-as hagyományok aktív ápolásának Szarvason. A tényleges pártélet mellett rendkívül élénk zsurnaliszta volt. A politikai és társadalmi élet szinte minden kérdéséről volt véleménye, és azt keményen meg is fogalmazta számtalan újságcikkében. 1880-tól 1906-ig két helyi lapban - Szarvasi Lapok, Szarvas és Vidéke - publikált (1906-1909 között az előbbi szerkesztője is volt).
Szarvason halt meg 1923. április 30-án.
Művei
- Kristóffy György élet- és jellemrajza. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. 1875/76. Gyula: A Társulat kiadása, 1876. p. 1-33.
- Tanítóképzés főgymnásiumunk kapcsában. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgymnásium évi jelentése 188l/2-ről. Gyula: Főgymn., 1882. p. 3-17.
- Adalékok a szarvasi ág. hitv. ev. főgymnásium száz éves történetéhez. In: Szarvasi Ág. Ev. Főgymnásium értesítője az 1900-901-dik iskolai évről. Szarvas: Főgymn., 1901. p. 1-31.
- Adatok a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium történetéhez. In: A szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője az 1906-907-ik iskolai évről. Szarvas: Főgimn., 1907. p. 5-47.
Kapcsolódó irodalom
- Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Budapest: Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1928. p. 136.
- Benka Gyula emlékkönyv. A szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Budapest: Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1928. p. 17., 19., 21., 23., 25. (Kép)
- Liska János: Benka Gyula. Élet és jellemrajz. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője. 1907/1908. Szarvas: Főgimn., 1908. p. 3-26.
- Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadadémiai K., 1967. p. 177-178.
- Nádor Jenő: Egy pedagógus vallomásai. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. p. 97-112.
- Tóth Lajos: Benka Gyula és az ének-zenei mozgalom Szarvason. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. p. 60-96.
- Tóth Lajos: Lajos Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelő képzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács. V.B., 1964. p. 60-96., 448.
- Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelő képzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. p. 448., Bibliogr. p. 436-439.
- Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. p. 6. (Kép)
