Gerla
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Történet kiegészítése) |
(Bevezető rész és történeti rész pontosítása -> Ó-Gerla) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A [[Békéscsaba]] belvárostól 8 km-re fekvő | + | '''A [[Békéscsaba]] belvárostól 8 km-re fekvő városrész'''t a [[Békéscsaba|Békéscsabát]] és [[Doboz]]t összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen. A 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal közelíthető meg. |
Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]]. | Szomszédos települések: [[Doboz]], [[Békés]], [[Gyula]]. | ||
| - | A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a | + | A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a Wenckheim uradalom köré, a Körösök gyakori áradása miatt épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik. |
| - | Gerlától 1-1,5 km-re fekszik [[Póstelek]] - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni. | + | Gerlától 1-1,5 km-re fekszik '''[[Póstelek]]''' - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani '''Széchenyi-Weinckheim birtok''' - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni. |
| + | |||
| + | '''Ó-Gerla''' és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az '''[[Ó-gerlai Kovácsi erdő]]'''ben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu. | ||
== Adatok == | == Adatok == | ||
| 15. sor: | 17. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
| - | + | === Ó-Gerla === | |
| + | |||
| + | A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XVI század'''ban az '''Ábrahámffy család''' (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vizi malma volt Gerlának, ezek igen értékessé tették. II. Péter 1533-ban a ferencesrendi szerzeteseknek zárdát építetett a monostorere szigeten, melynek romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi erdőben 1984-ben a feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Zsoldos István'''nak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben elpusztult, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól. A Harruckern család férfi ágon kihalt. | ||
| + | |||
| + | === A mai Gerla === | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf '''Wenkcheim Károly''' építette '''Ybl Miklós''' tervei alapján Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt került. A falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom köré védgátat építettek.''' Az uradalmat Károly fia, [[Wenckheim Géza (1847-1924)|Géza]] mintagazdasággá fejlesztette.''' A XX. század első felében a gerlai uradalmat '''keskeny nyomközű gazdasági vasút''' kötötte össze a Pósteleki uradalommal és más településsekkel. | ||
A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte. | A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte. | ||
A lap 2012. május 12., 12:52-kori változata
A Békéscsaba belvárostól 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen. A 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal közelíthető meg.
Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.
A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket a Wenckheim uradalom köré, a Körösök gyakori áradása miatt épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.
Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga túrista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.
Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.
Tartalomjegyzék |
Adatok
- GPS koordináták: 46.700907,21.184874
- Földrajzi koordinák: é. sz. 46° 42′ 1.10″, k. h. 21° 11′ 7.40″
- Irányítószám: 5623
Története
Ó-Gerla
A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vizi malma volt Gerlának, ezek igen értékessé tették. II. Péter 1533-ban a ferencesrendi szerzeteseknek zárdát építetett a monostorere szigeten, melynek romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi erdőben 1984-ben a feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben elpusztult, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól. A Harruckern család férfi ágon kihalt.
A mai Gerla
A II. világháború után az egykori uradalom és park nagyrészét felparcellázták. Sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített ártézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.
Lásd még
Forrás
- A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása. A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
- Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár
- Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923
- Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
- Karácsonyi János: Békésvármegye története : Az egyes városok és községek története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.
- A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (elektronikus változat)
- Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
- Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
- Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (szakdolgozat, 2011.)
- Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
- Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
- Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
- Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
- Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
- Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében. (szakdolgozat)
- Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
- Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár Elektronikus változat
- Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
- Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
- Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
- Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
Térképek, birtokvázlatok
- Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. Lelőhely: ?
- Gerla. II. Katonai felmérés térképe. In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
- Gerla. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
- Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) Lelőhely: ?
- Gerla. Térkép. In: Google.
- Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép. [online] In.: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A MOL térkép adatbázisában a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.
Külső hivatkozások
- Gerla (honlap)
- Békéscsaba, Gerla, Magtár (fotó, 2003)
- Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a bejáratról, 2003)
- Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a belső udvarról, 2004)
- Helyi menetrend (20-as járat)
- Helyközi menetrend (Békéscsaba-Doboz)
