Mikkeli tér és finn házak
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „== Előzmények és alapítás == Békéscsaba városa 1993. október 26-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''',…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2023. október 20., 06:36-kori változata
Tartalomjegyzék |
Előzmények és alapítás
Békéscsaba városa 1993. október 26-án avatta fel a Mikkeli teret a megyeszékhely keleti részén a Bajza utca, a Halastó utca és az Alkotmány utca ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az 1960-as évekig, a Mikkeliben létrejött Finn-Magyar Baráti Társág tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül 1981-ben, Békéscsaba városával jött létre.
Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, Királyvári Károlyt leszerződtették a Mikkelin Palloilijat csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.
Ebben Borbola László segítette, aki 1984 és 1989 között volt a Békés Megyei Beruházási vállalat igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.
A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret 1993. október 23-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy Békéscsaba utca, mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.
A felépült házakba végül 1988-ban költözhettek be.
Az épületek
A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.
Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
Az épületek utóélete
1992-ben Békéscsabán csoportház kategóriában Év lakóháza díjat nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.
Forrás
- Borbola István György
- Királyváriné Dr. Szabó Ilona
- Lukácsi László főépítész
- Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.
- Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám
- Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám
- Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.
- Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám
- Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu
