Kétszery József (1809–1889)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „színész, színigazgató == Élete == Kétszery József '''1809. április 20-án született''' a Somogy vármegyei '''Igalon'''. Édesapja Kétszery…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2023. március 15., 12:30-kori változata

színész, színigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Kétszery József 1809. április 20-án született a Somogy vármegyei Igalon. Édesapja Kétszery Ferenc, édesanyja Német Juditta.

Iskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A gimnázium befejezése után Pestre távozott, jogot hallgatott. Páli Elek színtársulatának előadásait látogatta, figyelme a színészet felé fordult.

Veláncsics Anna színésznővel kötött házasságot. Gyermekei: Kétszery Emilia, Anna, Gyula és Nina.

Kétszery József 1889. szeptember 16-án hunyt el Szarvason. Szeptember 18-án a Kákai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

18321833-ban színésznek állt Balogh János társulatánál, színészként járta az országot. Miután örökséghez jutott, kisebb színtársulatok igazgatójaként működött.

Petőfi Sándor 1841-ben elhagyta a pápai iskolát. 1841 szeptemberében Demény Dániel és Csehfalvy Antal társulata után Kétszery József társaságának a tagja lett, emellett szerepírást vállalt. 1841-ben Földváron lemásolta a Zolky, a vén diák című kétfelvonásos drámát (írta Malitz, fordította Havi Mihály) – a kézirat a Petőfi Házba került. Petőfi Kétszery igazgatása alatt Rónai néven színészkedett, ez az álnév a Szeberényi Lajosnak írt levelében is megjelenik ("igaz barátod (jelenleg) Petrovics Sándor tanuló, (hajdan) Rónai színész (jövőben) Sió színész és líterator."). Petőfi rövid időn belül Baky Gábor társaságához távozott.

Kétszery József társulatának volt a színésztagja Blaha Lujza édesapja.

Kétszery az 1840-es években Szombathelyen látta el a színigazgató teendőit. 1853 augusztusában a nagykőrösi színtársulatnál, 1864 novemberében Nagymihályon, 1867 januárjában Rozsnyón, 1876 áprilisában Veszprémben volt színigazgató. Színtársulata számos településen fellépett, vendégszerepeltek többek között Kecskeméten (1843, 1853), Szolnokon (1853), Besztercebányán (1858), Korompán (1858), Léván (1858), Rimaszombaton (1858), Selmecbányán (1858), Lőcsén (1869, 1870, 1879), Mátészalkán (1865), Rozsnyón (1867), Ipolyságon (1871), Késmárk (1879), Élesden (1880) és Vajdahunyadon (1881).

A romániai Beszterce városában a magyar színészet egyik első képviselője Kétszeri József és társulata volt, 1858 májusától júliusáig, valamint 1859 tavaszán tartottak előadásokat. A magyar színészet első képviselőiként működtek 1878-ban Turócszentmártonon.

1871 áprilisában Pesten tartották az első magyar színészkongresszust, melynek korelnöke Kétszery József volt. A társulata 1872-ben Békéscsabán játszott. A Shakespeare-előadásban vendégszínészként fellépett az egyik legkiválóbb magyar színművész, Molnár György.

1883-ban a szatmári színház gondnoki teendőit látta el. 1889-ben érkezett a Szarvasra a színtársulattal. 57 évet töltött a színészi pályán, 45 éven keresztül színigazgatóként tevékenykedett. Kétszery József volt a magyar színészegyesület első nyugdíjjal ellátott tagja.

Szerepei

Főként kisebb szerepeket kapott:

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök