Jancsovics István (1811–1893)

A BékésWiki wikiből

---

A lap jelenlegi, 2023. január 8., 09:19-kori változata

evangélikus lelkész, nyelvész, népművelő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Művei 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

Élete

Jancsovics István 1811. augusztus 8-án született a Pest vármegyei Albertiben. Édesapja Jantsovitz György szlovák nemzetiségű tanító, édesanyja Farók Judit. Tizenegyen voltak testvérek: Johanna, Sámuel, János Károly, István, Dániel és Pál. Öten korán elhunytak.

A tanulmányait a mezőberényi gimnáziumban kezdte, majd Selmecen és Pozsonyban, az evangélikus líceumban folytatta. Bécsben teológiai végzettséget szerzett.

1836-ban megházasodott, Kollár Emíliát vette feleségül. Hat gyermekük született, Hermina, Imre, Albert, Lajos, Péter és Pál.

Jancsovics István 1893. március 29-én hunyt el Szarvason. Március 31-én a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1831–1833 között Albertiben tanított. Ezt követően teológiát tanult Bécsben. 1835-ben Szarvasra került, az evangélikus egyháznál Gaál József segédlelkésze lett. 1836-tól adminisztrátorként, majd rendes lelkészként tevékenykedett.

Folytatta Tessedik Sámuel népművelő és felvilágosító tevékenységét. Több kezdeményezés és reform fűződik a nevéhez. Foglalkozott a kocsmai mulatozások megszüntetésével, az örökváltság előnyeivel, közgazdasági kérdésekkel (Csabacsűd megvásárlásával), szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, méhészettel, selyemhernyó-termesztéssel, a mezőgazdaság korszerűsítésének kérdéseivel. Több gazdasági találmány (kettős eke, kukoricakapáló, saraboló) köthető a nevéhez. Támogatta az új evangélikus templom felépítését, a kárt szenvedők segélyezését. Törekedett a jobbágyok helyzetének javítására. Szerepet vállalt a szlovák iskola és nemzeti tudat fejlesztésében, Stúr címen szlovák nemzeti újságot jelentetett meg.

1836-tól a szarvasi főgimnázium kisegítő tanára volt, magyar történelmet és irodalomtörténetet oktatott. 1848-ban kiadta a szláv–magyar és magyar–szláv szótárát. Irodalmi tevékenysége elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjául választotta. A szabadságharcban lelkészként a nemzetőrséggel tartott. A szabadságharcot követően a főgimnázium kormányzó testületének elnökeként, a tanszékalapítványi egyesület pénztárosaként vállalt szerepet. Tagja volt a szarvasi tanítók társaságának, a szarvasi casinó egyletnek, a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Egyesületnek. Szorgalmazta a szarvasi gazdasági társaság felállítását.

1871-ben lemondott a lelkészi szolgálatról, majd Budapestre távozott. Később nyugalmazott lelkészként visszatért Szarvasra.

Utazási élményeit írásaiban foglalta össze. Járt a Balkán-félszigeten, Angliában, Franciaországban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Küldetésként fogalmazta meg, hogy a népét Amerikába vezesse.

Cikkei a Társalkodóban, a Magyar Gazdában, a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban, a Kertészgazdában, az Egyházi Reformban jelentek meg. A Borászati Lapok munkatársa volt. Több röpirata megjelent.

Művei

• Sarvaš, jako slobodné býti majíce mesto – Szarvas, mint a szabadságot biztosító város
• Madarská Mluvňica predložená slovensko-madarskjemu slovňiku vistavena... – Magyar nyelvtan (Szarvas, 1848)
• Uj magyar–szláv és szláv–magyar szótár (Szarvas, 1848; Pozsony 1863)
• Kirándulás Istambolba... (Pest, 1864)
• Gyászbeszéd Blaskó Sámuelné felett. (Pest, 1868)
• Utazás az északamerikai szabad-államokba (Pest, 1872)
• Utazás Indo-Chinába (Földr. Közl., 1893)

Források

• Benka Gyula: Jankovics István. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 14. szám (1893. április 2.) 2–3. p. (Látogatva: 2023. 01. 01.)
• Haan Lajos: „aki tót pap létére is magyar író” : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017. 153–154. p. (Látogatva: 2023. 01. 03.)
• Halálozás. In: Szarvas, 2. évf. 27. szám (1893. április 2.) 3. p. (Látogatva: 2023. 01. 03.)
• Jancsovics István. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 01. 02.)
• Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes. Budapest : Panoráma : Medicina, 1993. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Revuczky László: Méltatlanul elfelejtve. In: Életjel, 3. évf. 3–4. szám (2011. Advent) 9–10. p. (Látogatva: 2023. 01. 02.)

Kapcsolódó irodalom

• Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára. In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 225–243. p.
• Melich János: Jancsovics István, mint szótár-író. In: Szarvas és Vidéke, 4. évf. 25. szám (1893. június 18.) 4–5. p.
• Rágyanszki György: Jancsovics István Szláv–magyar és magyar–szláv szótára. In: A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 13–16. p.
• Zlinszky István: Szarvas a mult században. In: Szarvasi Lapok, 24. évf. 43. szám (1906. december 2.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zsilák Mária: Jancsovics István szótárának terminológiai kérdéséről. In: A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 9–12. p.

Külső hivatkozások

• Jancsovics István gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések