Szendrey Júlia (1828–1868)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2023. január 2., 14:03-kori változata

költő, író, műfordító

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Elbeszélései 4 Emlékezete 5 Lásd még 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Élete

Szendrey Júlia 1828. december 29-én született Keszthelyen, az Újmajorban Szendrey Ignác (1800–1895) és Gálovits Anna első gyermekeként. Édesapja a Festetics és a Károlyi család gazdatisztje, édesanyja horvát–örmény származású, gyakorta betegségekkel küzdő asszony volt. Két testvére született, – a fiatalon elhunyt – Szendrey Gyula és Gyulai Pálné Szendrey Mária (1838–1866).

Szendrey Júlia előkelő nevelésben részesült. 1838–1840 között a mezőberényi Wenckheim-kastélyban helyet kapó leánynevelő intézet tanulója volt, mely Festetics Vincéné nevéhez köthető. Ebben az időszakban Benka Ádám evangélikus lelkész családja biztosított neki lakhatást. 1840-től 1844-ig Pesten, a Tänczer-Lejtei-féle leánynevelő intézetben folytatta tanulmányait, ahol németet, franciát, táncot, zenét és úri viselkedést tanult. Itt ismerte meg legjobb barátnőjét, Térey Máriát. Ezután visszakerült Mezőberénybe, a kastélyban működő iskola tanulójaként. 1845-ben Endrőd várában élt családjával, melyet édesapja tisztilakként kapott a Károlyiaktól.

1846. szeptember 8-án Nagykárolyban megismerkedett Petőfi Sándorral. Petőfi több híres költeményét a felesége ihlette (Reszket a bokor, mert…, Minek nevezzelek?, Szeptember végén). Édesapja tiltása ellenére 1847. szeptember 8-án házasságot kötöttek az erdődi evangélikus templomban. Nászútjukat Koltón töltötték, majd Pesten éltek. Egy gyermekük született, Petőfi Zoltán.

1849 júliusában Mezőberénybe látogattak a család barátjához, Orlai Petrics Somához. Ugyanebben az évben Júlia elveszítette a férjét, ezzel a „nemzet özvegyévé” vált. Fia, Zoltán gyámja 1869-ig a nagybátyja, Petőfi István lett.

1850. július 21-én újraházasodott, Horvát Árpád egyetemi tanárhoz ment feleségül, akitől négy gyermeke született: Horvát Attila (1851–1873), Horvát Árpád (1855–1887), Horvát Ilona (1859–1944) és Horvát Viola, aki csecsemőkorában elhunyt. Szendrey Júlia kitűnően zongorázott, jól táncolt és sokat olvasott, műveltségét idegen nyelvek ismeretével is gazdagította. Legnagyobb örömét gyermekei jelentették. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, 1856-ban Balatonfüreden gyógykezelték. 1866. szeptember 10-én váratlanul elvesztette testvérét, Máriát, akinek hiánya nagy űrt hagyott benne. 17 évnyi házasság után, 1867-ben elköltözött a második férjétől.

Szendrey Júlia 39 éves korában, 1868. szeptember 6-án hosszas betegeskedés után Budapesten, a Zerge (ma Horánszky) utca 13. szám alatti otthonában hunyt el. A Kerepesi úti (ma Fiumei úti) temetőben helyezték örök nyugalomra. 1908-ban a Petőfi Társaság a Petőfi családot közös sírban helyezte el.

Munkássága

Petőfi halála után több költeménye is született. Írói munkássága teljességében a második házassága idején bontakozott ki. Kedvelt írói közé tartozott Charles Dickens és George Sand. Utóbbit küllemében is utánozta rövid frizurájával, öltözködésével és a dohányzással.

1846 februárjától leánykori és fiatalasszony kori naplót vezetett a Petőfivel megismerkedése előtti időszakról. 1847-től ebből jelentek meg részletek a Hazánk és Életképek című lapokban. Petőfi kérésére az 1848-as szabadságharc idején újra naplót írt, ez lett az erdődi naplója. A kolozsvári naplója 1849 novemberében indult, majd ezt követően az özvegyasszony kori naplója vette kezdetét.

Első versét Pesten írta 1854-ben Miért van így? címmel. Írt verset második férjéhez, Horvát Árpádhoz, Petőfi Istvánhoz, fiúgyermekeihez és testvéreihez. Ezek többségét nem publikálta. Az 1856-os balatonfüredi gyógykezelése alatt sok verse született.

Az 1840-es évek végétől megjelentek esszéi az Életképekben. Rövid prózáiban, esszéiben a természeti jelenségekhez és a tájakhoz kapcsolódó érzéseit örökítette meg. Elbeszélései között falusi történet, az úri világ valamely drámai jelenete, vitairat és meseszerű próza is található.

Hans Christian Andersen (1805–1875) tizenhat meséjét fordította le németről, ezek 1857-ben jelentek meg Lampel Róbert kiadásában. Egy dedikált kötetet elküldött a dán meseírónak. Sokat mesélt, színdarabot is írt gyermekeinek.

Nagy szókincsű, jó íráskészségű író, műfordító volt. Hatással volt rá Petőfi Sándor és George Sand francia írónő stílusa, utóbbi műveit is fordította. Jules Sandeau Marianne címe regényének fordítását töredékben hátrahagyta a kéziratában. Hagyatékát a titkárának és felolvasójának, Tóth Józsefnek adományozta, mely 1925-ben Mikes Lajos tulajdonába került.

Elbeszélései

• A huszár bosszúja (1850)
• Kórházi jelenet (1851)
• A ’Pesti Napló’ 61., 62., és 65-ik száma (1858)
• A kis köpeny története (1858)
• A Mikulás (1863)
• A lyukas mogyoró (1863)
• A szerencsétlen narancsfa (1867)
• A kis aranyvirág (1868)
• A pásztorleányka és a királyfi (1868)
• A fenyőfa és a vadrózsa (1868)

Emlékezete

• 1857-ben Jakobey Károly megfestette Júlia portréját
• 1923-ban dr. Csák Árpád jogász, a Petőfi Társaság és Keszthely város jóvoltából emléktábla került a szülőházára.
• 1973-ban a Szendrey család által lakott Újmajor városrészt Szendrey-telepre nevezték át. Itt kapott helyet a Szendrey Júlia-emlékszoba, amit 2009. március 13-án adták át a mai, felújított formájában.
• 1982. május 10-én bronz mellszobrot lepleztek le a Szendrey Júliáról elnevezett keszthelyi általános iskola előkertjében, mely Marton József és Búza Barna szobrászművész alkotása. A szobrot 2009. május 6-án áthelyezték a szülőháza elé.
• 1986. május 24-én Bányai János adományából egész alakos bronzszobrot avattak Júliáról Kiskőrösön. 2022-ben áthelyezték.
• 1997-ben köztéri szobrot avattak tiszteletére Mezőberényben.
• 2016 őszén megjelent Búza Péter Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége című könyve, ami a leszármazottakra vonatkozó adatokkal gazdagítja tudásunkat.
• 2018-ban életnagyságú bronzszobrot avattak tiszteletére Koppenhágában, mely Kligl Sándor alkotása.
• 2021-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Zerge (ma Horánszky) utcai lakóházán.
• Számos település utcát nevezett el róla, többek között Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Zalaegerszegen, Kiskőrösön, Kazincbarcikán, Kiskunfélegyházán és Őrbottyánon is.

Lásd még

• Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
• Petőfi István (1825–1880)
• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Petőfi Zoltán (1848–1870)
• Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)
• Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)

Források

• Emléktáblát állítottak Szendrey Júlia egykori lakóházán. In: Pestbuda.hu (Látogatva: 2022. 11. 23.)
• Szendrey Júlia: „Naponként árvább” : Szendrey Júlia naplója. 2., átdolg. kiad. Budapest : EditioPrinceps, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia szobra Mezőberényben. In: Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 255. szám (1997. november 1–2.) 3. p. (Látogatva: 2022. 11. 23.)
• Szendrey Júlia: Családi levelek : Szendrey Júlia élete, pályája és levelezése Szendrey Máriával. Budapest : Szépmíves, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szobrot kapott Koppenhágában Szendrey Júlia. In: Beol.hu (Látogatva: 2022. 11. 23.)
• Új helyre került Szendrey Júlia szobra Kiskőrösön. In: Baon.hu (Látogatva: 2022. 11. 23.)

Kapcsolódó irodalom

• Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak. Budapest : Álomgyár, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Buza Péter: Bagolyröpte Pest felett : Szendrey Júlia nemzetsége. Budapest : Budapesti Városvédő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Désaknai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia : életregény. Budapest : Désaknai M., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyimes Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Budapest, 2019
• Gyimesi Emese: „Mama meséit kiadják” A nyilvános és a privát szféra összjátéka a Szendrey–Horvát család írásgyakorlatában. In: Sic Itur ad Astra, (2015) 117–136. p.
• Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása : társadalomtörténti kotextusok. Budapest : Ráció, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hatvany Lajos: Feleségek felesége : Petőfi mint vőlegény. Budapest : Magvető, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény. In: Békési Élet, 1. évf. 3. szám (1966) 58–69. p.
• Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia. 2., átdolg. kiad. Budapest : Móra, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar hölgyek életrajzai. Szerk.: Endrődi Sándor. Pozsony ; Budapest : Stampfel, 1885 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nőszerzők a 19. században : lehetőségek és korlátok. Szerk:. Török Zsuzsa. Budapest : Reciti, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pethő György: Közelről : irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850–1870. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Podonyi Hedvig: Kitűnők : hölgyportrék a múltból. Budapest : Fekete Sas, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Raffay Andrea: Megérdemelve vagy ártatlanul : Szendrey Júlia összes költeményei elemző tanulmányokkal. 2., bőv., átdolg. kiad. Barót : Tortoma, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek” : tanulmányok, cikkek, kritikák a 18–19. század magyar irodalmáról. Budapest : Napkút, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Soós Tibor: Keményebb, mint a gyémánt : női nagyságok a magyar történelemben. Budapest : Álomgyár, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szana Tamás: Magyar költők szerelmei. Budapest : Hornyánszky, 1887 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia Emlékkönyv. Szerk.: Tóth Éva, Lukács Gábor. Keszthely: Georgikon, 2014
• Szendrey Júlia: Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia: „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt...” : Szendrey Júlia naplója, levelezése barátnőjével és vallomása halottas ágyán. Budapest : Falukönyv-Ciceró, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia: A nemzet özvegye : Szendrey Júlia titkai. Pécs : Alexandra, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia: Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói. Összegyűjt. és bev., jegyz. ellátta Bihari Mór. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia: Szendrey Júlia elbeszélései és meséi. Budapest : Szendrey Júlia-kutatás, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szendrey Júlia: Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Budapest : Atlantic Press, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• A Petőfi-legenda áldozatává vált Szendrey Júlia. In: Mult-kor.hu
• Nemzeti felháborodás kísérte Petőfi özvegyének második házasságát. In: Mult-kor.hu
• Ratzky Rita: „Magyarország legregényesebb asszonya” : Szendrey Júlia (élete és) pályája. In: Eda.eme.ro
• Szendrey Júlia. In: Mire.hu
• Szendrey Júlia. In: Wikipedia
• Szendrey Júlia. In: Nevpont.hu
• Sziklay Cs. Mónika: Második házassága mindenétől megfosztotta Szendrey Júliát. In: Mult-kor.hu
• Tarján M. Tamás: 1868. szepteptember 6. Szendrey Júlia halála. In: Rubicon.hu