Boros János (1912–1991)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Boros János (1912-1991) lapot átneveztem Boros János (1912–1991) névre: Hosszú kötőjel)
a (Kép feltöltése)
 
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Boros Janos BekeEsSzabadsag.jpg|bélyegkép|300px|Boros János]]
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]].
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]].
[[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
[[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
-
[[1991]] januárjában hunyt el, a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor.
+
'''[[1991]] januárjában hunyt el''', a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]].
+
'''Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden ''Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon'' címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be a ''Merevült kősó elektromos vezetése'' címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]].
-
1946–47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]].  
+
1946–47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán  ''A félvezető kutatás néhány problémája'' címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a ''Fizikai Szemle'' című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]].  
Egészen haláláig '''tevékenyen részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
Egészen haláláig '''tevékenyen részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
19. sor: 20. sor:
* Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
* Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
* A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.  
* A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.  
-
* Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az  I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_02/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=452&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye. 2. kötet 5. szám (1954) 439. p.]  
+
* Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az  I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_02/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=452&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat A MTA III. osztályának fizikai közleménye. 2. kötet 5. szám (1954) 439. p.]  
* Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1964/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=542&layout=s Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 11. szám (1964) 501–505. p.]  
* Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1964/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=542&layout=s Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 11. szám (1964) 501–505. p.]  
-
* Néhány új kísérleti eszköz. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz5102/borosj5102.html Fizikai Szemle. 2.szám (1951) 25. p.]  
+
* Néhány új kísérleti eszköz. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz5102/borosj5102.html Fizikai Szemle, 2.szám (1951) 25. p.]  
-
* Gyulai Zoltán 70 éves. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1957/borosgyulai5706.html Fizikai Szemle. 6.szám (1957) 179–181. p.]  
+
* Gyulai Zoltán 70 éves. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1957/borosgyulai5706.html Fizikai Szemle, 6.szám (1957) 179–181. p.]  
-
* Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_04/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=20&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 4. kötet. 1. szám (1956) 19. p.]
+
* Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_04/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=20&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat A MTA III. osztályának fizikai közleménye 4. kötet. 1. szám (1956) 19. p.]
== Források ==
== Források ==
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Hartmann Ervin: Boros János (1912–1991). In. [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9103/he9103.html Fizikai Szemle. 3. szám (1991) 93. p.] (2017. 08. 11.)
+
* Hartmann Ervin: Boros János (1912–1991). In. [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9103/he9103.html Fizikai Szemle, 3. szám (1991) 93. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
-
* Radnai Gyula: Az Eötvös-versenyek feladatai II. 1989–1997. In. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/eotvos-versenyek/ar03.html#ftn.id512630 tankonyvtar.hu] (2017. 08. 11.)
+
* Radnai Gyula: Az Eötvös-versenyek feladatai II. 1989–1997. In. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/eotvos-versenyek/ar03.html#ftn.id512630 Tankonyvtar.hu] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros] (Látogatva: 2017. 11. 02.)
+
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros Tudosnaptar.kfki.hu] (Látogatva: 2017. 11. 02.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2022. november 30., 12:01-kori változata

kísérleti fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

Boros János

1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.

1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.

Munkássága

Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be a Merevült kősó elektromos vezetése címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.

1946–47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán A félvezető kutatás néhány problémája címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.

Egészen haláláig tevékenyen részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.

Művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök