Laposi kertek (Mezőberény)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „A Laposi kertek Mezőberénytől keletre, a város és a Körös között helyezkedik el. A Petrics család kertjének '''Petőfi Sándor''' is a vendége…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2022. november 19., 16:15-kori változata
A Laposi kertek Mezőberénytől keletre, a város és a Körös között helyezkedik el. A Petrics család kertjének Petőfi Sándor is a vendége volt.
Tartalomjegyzék |
Története
A Körgáton túl található Laposi szőlőket a 19. század második felében létesítették. Miután a mezőberényi ókert az 1890-es években filoxéra-pusztítás után megszűnt, a Laposi kertek lett a település egyetlen szőlőskertje. A település határában elhelyezkedő terület a fekvéséről kapta a nevét. A területet szőlő, gyümölcs, valamint konyhakerti veteményeket termesztésére használták. A 435 katasztrális hold területen kadarka, saszla, mézes fehér, sárfehér és bakator fajtájú szőlőket ültettek, később népszerűvé váltak az amerikai szőlőfajták (Delovár, Othello, Nova).
A Laposi kertekben az 1970-es évektől főként békéscsabaiak vásároltak földeket. A korábban rendben tartott parcellák a 2000-es években gazdátlanná és elhanyagolttá váltak.
Petricsék szőlőskerti kunyhója
A Petrics család egy fertály nagyságú kertje az egykori Nagyváradi út nyugati oldalán helyezkedett el. A szőlőskertben Petrics Sámuel épített vályogfalú, nádtetős kunyhót. A kertben termelt bort „Krepdesin”-nek hívták.
Petőfi Sándor az 1842-es és az 1843-as mezőberényi látogatása alkalmával Orlai Petrics Somával járt a Laposi kertekben. Petőfit szép emlékek, „bensőséges és meleg érzelmi szálak” fűzték a kerthez. A legnépszerűbb időtöltés a szalonnasütés volt, melyben bizonyára a költőnek is volt része. Petőfi a fák törzsébe véste a monogramját (a költő kézjegyét őrző fák kipusztultak). A kerti kunyhó falát egy Petőfit ábrázoló szénrajz díszítette, melyet egy tűzrakáskor a Vietorisz család inasa elégetett.
A kert és a kunyhó Petrics Sámuel után a fia, Orlai Petrics Soma birtokába került. A kertet később Kóber Rudolfné, majd a Vietorisz család vásárolta meg. Vietorisz Lajosné visszaemlékezése szerint P. S. monogram volt a gyümölcsszedő létrára és a szék támlájára vésve – Petrovics Somáé, Petrovics Sámuelé vagy Petőfi Sándoré is lehetett. A kunyhó és a berendezései az 1920-as években még megvoltak. Később a kerti kunyhót elbontották.
Lásd még
Források
- Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957. 236–237. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mezőberény története II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 45–46., 146., 231, 251. p. (Látogatva: 2022. 11. 09.)
- Mi lesz veled, Laposi kert? In: Mezőberényi Hírmondó, 26. évf. 3. szám (2006. március) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Irányi István: Kallódó és megsemmisült Petőfi-emlékek nyomában. In: Új Aurora, 2. szám (1981) 42–43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
