Békéscsaba 1912 Előre

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „A Békéscsaba 1912 Előre a város '''1912. október 22-én alapított''' Magyar Népköztársasági Kupa-győztes labdarúgócsapata. == Történet…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2022. október 21., 20:50-kori változata

A Békéscsaba 1912 Előre a város 1912. október 22-én alapított Magyar Népköztársasági Kupa-győztes labdarúgócsapata.

Tartalomjegyzék

Története

A kezdetek

1912 májusában a békéscsabai munkásfiatalokból álló utcacsapat, Orvos Pál nyomdászsegéd és társai megalapították a Csabai Munkás Testedző Egyesületet (MTE). A sárga-fehér mezes labdarúgócsapat az első mérkőzésén 1:0-ra győzött a gyomai Kner SC ellen. 1912. október 22-én a közel százfős tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, elnöknek dr. Herczog Henriket, titkárnak Varga Sándor Mihályt választották meg. Az Előre Munkás Testedző Egyesület (Előre MTE) célja „az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel egyúttal a hazai sportügy fejlesztése” volt. A következő év májusban a belügyminiszteri határozattal az egyesület-alapítás hivatalossá vált.

Az Előre, valamint a csabai polgári egyesület, az 1912 márciusában alapított Csabai Atlétikai Klub (CsAK) a mérkőzéseit a Kórház utca – Jilemniczky utca – Gyulai út – körgát közötti vásártéri sporttéren játszotta. Az Előre az évszaktól függően a CsAK sporttelepén, a Gyulai úti–Keleti sori pályán vagy a vásártéren lépett pályára. A CsAK a Réthy utcán (Kórház utca) épített sporttelepet. Uhrin hentes lila színű szerelést ajándékozott a csapatnak, 1919-ben a lila-fehér lett az Előre színe. A „Ramblerek” nevet viselő „budapesti propagandacsapattól” karmestert szerződtettek Jánossy Béla személyében, aki a csapat játékos-edzője lett. Az első tétmérkőzésekre 1921 tavaszán a csabai alosztályban került sor. A békéscsabai csapat első válogatott játékosa Amsel Ignác (Náci) kapus lett, aki 1921 decemberében a Lengyelország elleni mérkőzésen csereként lépett pályára a nemzeti csapatban. 1922-ben, az alapítás 10. évfordulója alkalmából felszentelték az egyesület zászlaját, melyet Kökényessy Gyula Zoltánné ajándékozott a klubnak. Az Előre 1923-ban engedélyt kapott rá, hogy a Csányi utcában sportpályát létesítsen. A Csányi utcai sporttelep avatóünnepségén, 1924. augusztus 17-én az Előre MTE a Ferencváros csapatát látta vendégül (0:8-ás vendégsiker), augusztus 20-án a Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesülete (KAVE), majd Budapesti Törekvés ellen lépett pályára (6:0-s győzelem, illetve 1:1-es döntetlen). 1930-as évek nehézségei ellenére (pénzügyi problémák, belső válság, az egyesület felfüggesztése) az Előre 1933-ban a csabai alosztály első helyén végzett, az országos amatőr bajnokságba jutás nem sikerült.

Törekvés a Nemzeti Bajnokságért

1933 nyarán az Előre MTE válságba került. A munkásegyesületet – a megmentése érdekében – megszűntették. Helyette 1933. augusztus 27-én megalapították a Törekvés Sportegyesületet, mely díszelnökének Jánossy Gyula polgármestert kérték fel. Az új csabai labdarúgócsapat az 1933–1934-es idényben a csabai alosztály II. osztályában indult. A Törekvés SE 1934 júliusában átigazolta az Előre labdarúgóit, megkapta a Csányi utcai sporttelepet, továbbá az Előre helyét a csabai alosztály I. osztályában. A Törekvés 1941-ben az első helyen végzett, a Nemzeti Bajnokság III. osztályának tagja lett (Alföldi-csoport). A csapat a Nemzeti Bajnokság létszámemelésének köszönhetően az 1942–43-as idényt az NB II-ben kezdte meg. Ettől a szezontól a CsAK, a MÁV és a Törekvés csapata is a Réthy utcai sporttelepen játszotta a mérkőzéseit. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1944 nyarán összevonta az NB II-t és az NB III-at, az idény félbeszakadt. A békéscsabai csapat 1944 októberétől – a szovjet megszállást követően – Törekvés Munkás Testedző Egyesület néven szerepelt. 1945-ben az ország legjobb együtteseit egy-egy 14 csapatos csoportba sorolták, a Törekvés MTE az Országos Bajnokság (OB) Keleti csoportjába került. A város első OB I-es mérkőzésére 1945. szeptember 22-én a Salgótarjáni BTC ellen került sor a Csányi utcai sporttelepen, az összecsapás 6:2-es békéscsabai győzelemmel zárult. A Törekvés MTE a 12. helyen fejezte be a bajnokságot, ezzel búcsúzott az élvonaltól. 1946 augusztusában a Törekvés és a Rokka SC egyesítésével megalakult az Előre Munkás Testedző Egyesület (MTE).

A Csányi utcától a Kórház utcáig

1948. június 19-én fuzionált az Előre MTE, a Csabai Atletikai Klub és a Textiles Sport Egyesület (Merkur), ezzel létrejött a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete (BSZSE). A piros-kék színösszeállítású egyesület labdarúgó szakosztálya az NB II-ben indult, a mérkőzéseknek a Réthy (Kórház) utcai sporttelep adott otthont. A BSZSE anyagi problémái miatt a szakosztályok az Építők SK-hoz kerültek. A kék-fehér csapat 1951-ben az egykori méntelep területén létesített Városi Stadionba költözött. Az együttes 1957. január 4-én felvette az Előre nevet (Építők-Előre SK). 1962 nyarán a munkáscsapat ötvenéves jubileumát ünnepelték, az év végén az építőipari vállalat átadta az akkor NB III-as sportkört a városnak. 1963. január 27-én újjáalakult a Békéscsabai Előre Sport Club. Az ismételten lila-fehér labdarúgócsapat 1963-tól a Kórház utcai sportpályán és az NB II-ben játszott. Az Előre az 1968-as idényben az NB II Keleti csoportjának élén végzett, és NB I/B-be (másodosztályba) jutott. 1970. december 28-án egyesült az Előre SC és a Spartacus SK. A létrehozott Békéscsabai Előre Spartacus Sport Clubhoz később csatlakozott a Dózsa SK is. Az új egyesület atlétika-, cselgáncs-, kerékpár, férfi kézilabda-, labdarúgó-, ökölvívó-, súlyemelő-, sakk-, teke-, természetjáró-, torna-, valamint úszószakosztállyal rendelkezett.

Az első osztályban

Az Előre Spartacus az 1973–74-es szezon utolsó fordulójában a szentendrei Kossuth KFSE legyőzésével ezüstérmet szerzett az NB I/B-ben, ezzel feljutott az élvonalba. Az Előre első NB I-es mérkőzésén 1974. augusztus 31-én az MTK ellen lépett pályára (3:1-es győzelem). A csabaiak első élvonalbeli találatát Királyvári Károly szerezte. A csapat a második fordulóban az első vendégsikerét (Vasas–Előre 2:1), a harmadik körben az első vereségét (Előre–Csepel 3:4) könyvelte el. Az együttes tagja volt Pásztor József, aki játékosként, majd edzőként vált az Előre legendás alakjává. A Népsport az 1977–1978-as NB I-es bajnokság legjobbjának az Előre Spartacus játékosát, Pásztor Józsefet választotta meg. 1979. április 25-én a Népsport tudósítása szerint 25.000 néző tekintette meg a Bcs. Előre Spartacus–FTC 2:2-es döntetlennel záruló NB I-es mérkőzést a Kórház utcai stadionban. 1979-ben Vágási Sándor öt gólt szerzett a Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzésen, teljesítményével a Népsporttól egyedüli békéscsabai labdarúgóként 10-es osztályzatot kapott. Kerekes Attila a békéscsabai klub játékosaként pályára lépett az 1982-es spanyolországi világbajnokságon. 1982-ben a Bcs. Előre Spartacus az országosan kiemelt sportegyesületek közé lépett.

Az együttes az 1982–83-as idény végén, kilenc szezont követően búcsúzott a legmagasabb osztálytól. A következő évben a harmadik helyezés feljutást eredményezett, a Magyar Népköztársaság-kupában (MNK) bronzérmet szereztek. A kupaszereplésnek köszönhetően az Előre elindult a Közép-európai Kupában, a jugoszláv Iskra Bugojno elleni 1:1-es döntetlennel mutatkozott be a sorozatban. A bajnokságot a hatodik helyen fejezték be.

A sikerkorszak

1986 nyarán Csank Jánost nevezték ki az Előre Spartacus vezetőedzőjének. Irányításával 1988-ban a Budapest Honvéd 3:2-es legyőzésével elhódították a Magyar Népköztársasági Kupát. A sikerrel a békéscsabai együttes a kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) szerepelt, ahol a norvég Bryne után a török Sakariasporon nem sikerült továbbjutni. A rendszerváltás után az Előre Spartacus felbomlott, 1991-ben megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az együttes a szezon végén kiesett az NB I-ből, a következő évben a másodosztály megnyerésével sikerült visszakerülni az élvonalba. Az Előre 1993 őszén az NB I. második helyén állt, a Magyar Labdarúgó Szövetség a békéscsabaiak játékosát, Árgyelánt Jánost választotta meg az év labdarúgójának. Az 1993–1994-es idényben Pásztor József csapata sokáig a tabella élén állt, végül bronzérmesek lettek, mely az Előre történetének legjobb eredménye. 1994-ben a labdarúgócsapat Intertotó-kupa-mérkőzéseket játszott, három győzelemmel sikerült bejutni az UEFA-kupa 1994–1995-ös kiírásába. Ott a Vardar Skopjén továbbjutottak, az orosz Kamisin búcsúztatta a békéscsabaiakat.

A 2000-es évek

Az együttes 1998-ban kiesett az élvonalból. Az időközben Előre FC Békéscsaba névre keresztelt csapatnak 2002-ben az NB I/B megnyerésével sikerült kiharcolnia az első osztályú tagságot. A 2004–2005-ös szezonban a klubot az adósságai miatt pontlevonással büntették. Az egyesület nem kapta meg az NB II-es indulás jogát. 2005 nyarán az NB III-as Jamina SE és a békéscsabai önkormányzat új csapatot szervezett Békéscsaba 1912 Előre SE néven. A harmadosztályú lila-fehér gárda 2006-ban, majd 2008-ban is az NB II-be jutott.

2012-ben, a Békéscsabai Előre megalapításának 100. évfordulója alkalmából az Előre-évszázad legjobb labdarúgójának, illetve labdarúgóedzőjének Pásztor Józsefet, a legemlékezetesebb mérkőzésnek az 1994-es Előre–Ferencvárost (5:2) választották. A centenáriumi labdarúgócsapat összeállítása: Gulyás István - Szenti Zoltán, Kerekes Attila, Csató Sándor, Láza János - Mracskó Mihály, Pásztor József, Szekeres József - Szarvas János, Kulcsár Sándor, Németh Lajos.

Az Előre 2014–2015-ben Zoran Spisljak vezetésével az előző évben összevont másodosztály második helyén végzett, így – 2005 után ismét – NB I-es csapattá vált. Az első osztályú tagság egy idényre szólt, a sereghajtó együttes 2016-ban kiesett az élvonalból.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba_1912_El%C5%91re”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök