Kerecsényi-kapu (Gyula)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. == Története == 1956-ban '''Pa…”) |
a (Képek feltöltése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Fájl:Kerecsenyi-kapu 1.jpg|bélyegkép|250px|Kerecsényi-kapu]] | ||
| + | [[Fájl:Kerecsenyi-kapu 2.jpg|bélyegkép|250px|A kapu a várból]] | ||
| + | [[Fájl:Kerecsenyi-kapu 3.jpg|bélyegkép|250px|A Gyulai vár délnyugati oldala]] | ||
A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. | A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. | ||
| 7. sor: | 10. sor: | ||
A kapu '''nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel''' (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a '''szervizkapu''' megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik. | A kapu '''nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel''' (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a '''szervizkapu''' megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik. | ||
| + | |||
| + | == Lásd még == | ||
| + | * [[Kerecsényi László (?–1567)]] | ||
== Források == | == Források == | ||
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 16., 12:26-kori változata
A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”.
Tartalomjegyzék |
Története
1956-ban Parádi Nándor vezetésével kezdetét vette a Gyulai vár rendszeres, tudományos régészeti feltárása. A feltárás során a felszínre került a vár délnyugati falában található boltíves nyílás, a Kerecsényi-kapu, mely egyidőben a vár bejárataként is funkcionált. A korabeli fényképek alapján szinte a földből kellett kiásni a várat, a kapunak pedig csak a boltív teteje látszott ki. Megnevezése nem szerencsés, hiszen a Paolo Mirandola-féle alaprajz szerint Kerecsényi László várkapitány idejében nem működött ez a kapu. Parádi Nándor alaposan összevetette a rajzot és az ásatás eredményeit. Ennek eredményeként elmondható, hogy az alaprajzot nem fogadható el teljes mértékben hitelesnek.
Az alaprajzon egy bejárat található, a torony felvonóhidas gyalogkapuja, a délnyugati oldalon levő kapu helyén pedig a külső falat láthatjuk. Ebből következik, hogy az alaprajz készítésekor itt nem volt kapu. Egyes kutatások szerint a kapu már a 15. század elején, a vár építésének első szakaszában megépült, ennek ellenére egyes források Kerecsényinek tulajdonítják a megépítését.
A kapu nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a szervizkapu megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik.
Lásd még
Források
- A Gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. In: Magyar Műemlékvédelem 1961–62. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. 153–154. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest : Zrínyi Katonai Kiadó, 1985. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Havassy Péter: A gyulai vár. Gyula : Térkép Kft., 2008. 13–14.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kiss Anikó: A gyulai vár. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1977. 24–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Költözik a várbejárat Gyulán. In: Museum.hu (Látogatva: 2022. 09. 16.)
- Scherer Ferenc: Gyula város története, I. kötet. Gyula : Gyula m. város kiadása, 1938. 188–190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szigeterőd Gyula város közepén : képzeletbeli városnéző séta – induljunk el a XV. századból. In: Gyulaihirlap.hu (Látogatva: 2022. 09. 16.)
Kapcsolódó irodalom
- A gyulai várbörtön. In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 77. sz. (1961. március 31.) 4. p.
- Háromszázkilencvennyolc esztendővel ezelőtt esett el Gyula vára. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 205. sz. (1964. szeptember 2.) 6. p.
- Implom József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kerecsényi, a legendás gyulai várkapitány. In: Békés Megyei Népújság, 46. évf. 69. sz. (1991. március 23.) 9. p.
- Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899–1945). In: A Békés megyei múzeumok közleményei 33. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
