Farkas Mihály (1928–1957)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozás javítása)
a (Korrekció, egységesítés, +képek)
1. sor: 1. sor:
-
Farkas Mihály ([[1928]]. [[október 10.]], Gyula - [[1957]]. [[február 2.]], Békéscsaba) honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja.
+
honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja
== Élete ==
== Élete ==
-
Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.
+
[[Fájl:56-Many Erzsébet Farkas Mihály Kaziczy 31-b .jpg|bélyegkép|300px|Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktáblája]]
 +
[[Fájl:Many Erzsebet es Farkas Mihaly sirja.JPG|bélyegkép|300px|Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja]]
 +
Farkas Mihály '''[[1928]]. [[október 10.|október 10-én]] született [[Gyula|Gyulán]]'''. Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.
-
Az általános iskola elvégzése után bádogos tanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.
+
Az általános iskola elvégzése után bádogostanonc lett. [[1945|1945-től]] segédként a budapesti '''Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott'''.
-
1949-ben katonai behívott kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogos segéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.
+
[[1949|1949-ben]] '''katonai behívót kapott''' Nagykanizsára. [[1950|1950-ben]] a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan [[1953|1953-ban]] hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően [[1954|1954-ig]] a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogossegéd lett. [[1956]]. [[szeptember 17.]] és [[november 15.]] között Hódmezővásárhelyen '''tartalékos továbbképzésen vett részt'''. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.
 +
 
 +
'''[[1957]]. [[február 2.|február 2-án]] hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''.
== '56-os szerepvállalása ==
== '56-os szerepvállalása ==
-
'''[[1956]]. [[december 17.|december 17-é]]n a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen.''' A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év [[Január 8.|január 8-án]] üléseztek.
+
'''[[1956]]. [[december 17.|december 17-én]] a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen.''' A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év [[Január 8.|január 8-án]] üléseztek.
-
'''A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és 15 társa sorsáról.'''
+
'''A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt''' Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves [[Mány Erzsébet (1936–1957)|Mány Erzsébet]] és tizenöt társa sorsáról.
-
A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket.''' A halálos ítéletet [[1957]]. [[Február 2.|február 2-án]], szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.'''
+
A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű '''Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték''', akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. '''A halálos ítéletet [[1957]]. [[Február 2.|február 2-án]], szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.'''
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
-
A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott [[Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja (Békéscsaba)|síremlékét]] Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
+
A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak '''[[1995|1995-ben]] állíttatott [[Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja (Békéscsaba)|síremlékét]]''' Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* Békéscsabán [[1991]]. [[október 23.|október 23-án]] felavatták '''[[Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktáblája (Békéscsaba)|Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktábláját]]'''.
== Források ==
== Források ==
-
* [https://goo.gl/77S319 Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991), főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589.p] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
+
* [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 249. szám (1995. október 24.) 1. p.] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
-
* [https://goo.gl/qmWSch Népszabadság 1957. (2. évfolyam) január 11. 3.p] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
+
* [https://goo.gl/77S319 Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991). Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
-
* [https://goo.gl/a5q3O0 Népszabadság 1957. (2. évfolyam) február 3. 6.p)] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
+
* [https://goo.gl/qzN5MO Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2012. 219. p.] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
-
* [https://goo.gl/kD9j3i Népszabadság 1989. (47. évfolyam, 128. szám) június 10. 23.p] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
+
* [https://goo.gl/qmWSch Népszabadság, 2. évf. 9. szám (1957. január 11.) 3. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
-
* [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap 1995. (50. évfolyam, 249. szám) október 24. 1.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
+
* [https://goo.gl/a5q3O0 Népszabadság, 2. évf. 29. szám (1957. február 3.) 6. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
-
* [https://goo.gl/UkO9rv Petőfi Népe 1989. (44. évfolyam, 141. szám) június 17. 2.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
+
* [https://goo.gl/kD9j3i Népszabadság, 47. évf. 128. szám (1989. június 10.) 23. p.] (Látogatva: 2016. 10. 28.)
-
* [https://goo.gl/qzN5MO Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012) 219.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
+
* [https://goo.gl/UkO9rv Petőfi Népe, 44. évf. 141. szám (1989. június 17.) 2. p.] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006–2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski Kiadó, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
[[Kategória:1956]]
[[Kategória:1956]]

A lap 2022. február 2., 11:36-kori változata

honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja

Tartalomjegyzék

Élete

Mány Erzsébet és Farkas Mihály emléktáblája
Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírja

Farkas Mihály 1928. október 10-én született Gyulán. Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.

Az általános iskola elvégzése után bádogostanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.

1949-ben katonai behívót kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogossegéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.

1957. február 2-án hunyt el Békéscsabán.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és tizenöt társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök