Alföld–Fiumei Vasút

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kiegészítés)
a (Galéria létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|bélyegkép|250px|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]
+
[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg|bélyegkép|300px|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]
-
[[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg|bélyegkép|250px|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]]
+
[[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|bélyegkép|300px|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]]
-
[[Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg|bélyegkép|250px|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla]]
+
 
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
9. sor: 9. sor:
A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
-
A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei Vasútvonalnak).
+
A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).
 +
 
 +
Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
-
Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
+
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Nagyvarad Csaba vasut megnyitas.jpg|Cikk a csabai szakasz megnyitásáról
 +
Fájl:Nagyvarad Eszek menetterv 1871.jpg|A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től
 +
Fájl:Uzletnyitas nagyvarad csaba 1871.jpg|Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés)
 +
Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla
 +
</Gallery>
== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 28., 12:14-kori változata

A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony
A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 18691871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

Tartalomjegyzék

Története

A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).

Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök