Varságh Béla (1840–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Varságh Béla (1840-1925) lapot átneveztem Varságh Béla (1840–1925) névre: Hosszú kötőjel)
a (+ emléktábla)
 
19. sor: 19. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
'''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
+
* '''Halála után, [[1929]]-ben utcát neveztek el róla.''' (Az egykori szőlőskertjeinél, melyet korábban Varságh-dűlőnek neveztek.)
 +
* [[2019|2019-ben]] [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)|Varságh Béla és a Réthy-dinasztia tiszteletére '''emléktáblát''']] '''helyeztek el a Sas Gyógyszertár falán'''.
== Források ==
== Források ==
* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A 200 éves Sas Patika története. In: Sas Patika Magazin, 1. évf. 1. szám (2012. január) 4–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja] (Látogatva: 2021. 08. 28.)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
44. sor: 46. sor:
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
 +
[[Kategória:Mezőberény]]
 +
[[Kategória:Szarvas]]

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 28., 11:45-kori változata

Varságh Béla

gyógyszerész

Varságh Béla gyászjelentése

Tartalomjegyzék

Élete

Varságh Béla 1840. augusztus 30-án, Mezőberényben született. Édesapja Varságh János, berényi vaskereskedő, édesanyja Márialaky Karolin volt. Elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte. 1856 és 1859 között Nárcisz János mezőberényi gyógyszertárában gyakornokoskodott, később pedig Orosházán Stauroczky Lászlónál dolgozott segédként (18641867). 1867-ben szerezte meg diplomáját Pesten.

1925. október 29-én Békéscsabán halt meg. 1925. október 31-én helyezték örök nyugalomra a Vasúti temetőben.

Munkássága

A diploma megszerzése után a második csabai gyógyszertár megnyitási jogáért pályázott, ettől azonban hamarosan visszalépett, és 1868-ban (egyes források szerint 1869-ben) vásárolta meg Békéscsabán a „Sas”-hoz címzett gyógyszertárat Laczay Józseftől. A gyógyszertár ekkor már a mai helyén (Szent István tér 6.) állt. Az egyemeletes épületet – amelyben ma is működik – csak 1891-ben kezdték el építeni (Michnay Sándor tervei alapján). A patikát 1892-ben (egyes források szerint 1894-ben) adta bérbe munkatársának, Réthy Bélának, aki 1911-ben meg is vásárolta azt.

Visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel, közügyekkel foglalkozott. Számos egyesület, bizottság vezető tisztségviselője volt. Elnöke volt a községi iskolaszéknek, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, tagja a városi, megyei képviselő-testületnek, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek (Békéscsaba vidéki kerület), 25 évig járási elnöke a Békés megyei gyógyszerészeknek, tagja a Rudolf Reálgimnázium kormányzóbizottságának, elnöke a békéscsabai Kaszinónak, a Kereskedő Ifjak Egyesületének, alelnöke a Pálffy Társaságnak. A csabai Szabadelvű Párt és a Békéscsabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság elnöke is volt. Évtizedeken át vezetője ill. tanácsadója volt a Vöröskereszt Egyletnek és társelnöke a Nőegyletnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, felvirágoztatása, melynek 53 évig volt igazgatója, elnöke. A József főherceg Szanatóriumegylet választmányi tagja volt. Kezdeményezésére 1899. november 25-én megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, melynek első közgyűlésén, 1900. január 7-én az egyesület elnökéül választották meg. Az egyesület célja volt egy helyi múzeum létrehozása, mely a Közművelődés Házának 1914. március 29-i átadásával teljesült. Az elnöki tisztséget 1914-ig töltötte be, akkor ugyanis a közgyűlése feloszlatta magát és az egyesület megszűnt.

1904-ben közügyek terén szerzett érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Vöröskereszt Hadiérmet kapott. Rendszeresen részt vett jótékony céllal megrendezett felolvasóesteken, bálokon, ahol lelkesen támogatta adományaival a jó ügyet. A háború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement.

Emlékezete

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök