Rosenthal Ignác (1850?–1905)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
((Képek feltöltése))
(Új kategória)
 
62. sor: 62. sor:
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Rosenthal család]]

A lap jelenlegi, 2021. június 4., 10:39-kori változata

földbirtokos, gőzmalom-tulajdonos

Rosenthal Ignác

Tartalomjegyzék

Élete

Sírja az izraelita temetőben

Rosenthal Ignác az 1850-es évek elején (valószínűleg 1850-ben) született Gyulán izraelita családba, Rosenthal Jakab Márton szappanfőző és gyertyaöntő mester, később gőzmalom-tulajdonos és Lustig (Lusztig) Cecília első gyermekeként. Testvérei: Fanny (Franciska), Hermina (Minka), Gyula, Erzsébet (Liza), Adolf, Epstein Berta és Epstein Róza (mostohatestvérek, édesapja második feleségének, Steiner Teréznek leányai).

Rosenthal Ignác 1876-ban házasságot kötött Epstein Rózával (Steiner Teréz és Epstein Lajos lánya). Három gyermekük született: Irén, Piroska és Lajos. A három gyermek közül Irén élte meg a felnőttkort, Piroska és Lajos még gyermekkorukban elhunytak.

Első felesége halála után még egyszer megnősült: 1897-ben feleségül vette Kerényi Antóniát, Kerényi Sándor apáczai gazdálkodó és Bródy Róza leányát. Felesége előző (Löffler Mór, bánhegyesi birtokossal kötött) házasságából született gyermekek: Ilona, Béla, Margit és László.

Rosenthal Ignác 55 éves korában 1905. február 19-én hunyt el Békéscsabán. Február 20-án a békéscsabai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbi mondott gyászbeszédet.

Munkássága

Rosenthal Ignác a gimnáziumi, majd kereskedelmi iskolák elvégzése után 1883-ban egyenlő joggal felruházva belépett az Első B.-Csabai Gőzmalom Rosenthal Márton cég tulajdonosai közé, édesapja, Rosenthal Márton mellé. A malmot a fokozatos fejlesztések az ország egyik legnagyobb és legmodernebb malmai közé emelték, a „Rosenthal-liszt” külföldön fogalommá vált.

Rosenthal Ignác részt vett a Műbútorgyár Részvénytársaság és a békéscsabai Városi Takarék-pénztár alapításában, utóbbinak elnök-igazgatója lett. 1892-től haláláig a Békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Sokat fáradozott az iparosok érdekeinek előmozdításán. Alapítója, majd elnöke lett a Békéscsabai iparosok segély- és hitelszövetkezetének, a csabai munkásházak létesítésére 2000 koronát ajánlott fel.

Nemcsak nagyiparos és üzletember volt, hanem a megye és Csaba közigazgatási és társadalmi életének egyik vezető személye is. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a város képviselőtestületének, elnöke volt a városi iskolaszék és színügyi bizottságnak, az Országos Nemzeti Szövetség békéscsabai fiókjának, választmányi tagja és elnöke az izraelita hitközségnek.

Számos egyesület munkájában vett részt: tagja volt a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete igazgatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató-választmányának.

Sokat jótékonykodott: számos csabai intézményt támogatott adományaival és helyi kezdeményezéseknek volt lelkes pártfogója.

Munkái

Beteg- és rokkant-segélyt a mezei munkásoknak. Budapest, 1898. (Verner Lászlóval együtt)

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök