Városi Sportcsarnok (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „A békéscsabai Városi Sportcsarnok a körgát mellett, a Gyulai út 44. szám alatt található. Átadásakor az ország legnagyobb vidéki csarnoka vol…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2021. május 25., 14:54-kori változata

A békéscsabai Városi Sportcsarnok a körgát mellett, a Gyulai út 44. szám alatt található. Átadásakor az ország legnagyobb vidéki csarnoka volt. A Colosseum néven is ismert aréna 1982 és 1987 között a város és a megye társadalmi összefogásával épült fel.

Tartalomjegyzék

Története

Az 1970-es évek végén sportcsarnok létesítésére hirdettek pályázatot Békéscsabán. 1979-ben elkészültek a létesítmény tervei. 1980-ban a városi pártbizottság és tanács felhívást tett közzé az építkezés társadalmi segítésére, anyagi támogatására. A gyűjtés érdekében jótékonysági eseményeket szerveztek.

1982-ben a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervei helyett egy csehszlovák cég olcsóbb, kötélszerkezetes megoldású, korong alakú, valamennyi teremsport űzésére alkalmas csarnokterve mellett döntöttek. A terveket Borbola László, a Békés Megyei Beruházási Vállalat főmérnöke készítette Josef Postulka pozsonyi statikusmérnök tető- és szerkezettervei alapján.

Az első kapavágásra 1982 nyarán került sor. Az alapozást a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat végezte, a szerkezetépítést a SLOVSPORT Bratislava és csehszlovák alvállalkozói készítették. A pozsonyiak hasonló kábeltetős kivitelezést alkalmaztak a győri színháznál.

Még az átadás előtt – 1988 januárjában – megnyílt az aréna előcsarnokában a Békés megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítása. A csarnok ünnepélyes megnyitóját 1988. március 18-án tartották, Deák Gábor, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke avatta fel a létesítményt. Az ünnepségen kitüntették az építkezésben részvevőket, továbbá átadták a Népújság Év Sportolója elismeréseket. A háromnapos megnyitóra bemutatókat, koncerteket, vetélkedőket, valamint teremlabdarúgó- és nemzetközi kézilabdatornát szerveztek.

Átmérője 65 méter, belmagassága 13,5 méter, befogadóképessége 1988-ban nagyjából 2500 fő volt. A csarnok hosszanti oldalain ülőhelyes lelátókat alakítottak ki. Egyik rövid oldalán állóhelyek találhatók, szemben a személyzeti, sportolói kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Belmagasságának köszönhetően számos nemzetközi szintű sportesemény megrendezésére alkalmas (pl. futsal, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, birkózás, súlyemelés, torna, vívás, ökölvívás). A létesítmény az iskolai testnevelés és tömegsport során is igénybe vehető. Színháztechnikai eszközeinek köszönhetően kulturális rendezvényeknek, hangversenyeknek, előadásoknak, fellépéseknek és politikai eseményeknek adhat otthont. A főbejáratnál Varga Géza szobrászművész tornászlány bronzszobra látható. A bejáratot egy-egy márványmozaik, Balázs József és Rác András festőművész alkotásai díszítik.

1988-ban a világbajnok Jugoszláviát látta vendégül a magyar férfi kézilabda-válogatott. 1999-ben, a Budapest Sportcsarnok leégése után a békéscsabai lett az ország legnagyobb fedett arénája.

A 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság egyik helyszíne a békéscsabai Városi Sportcsarnok volt. Ebben az évben megnövelték a küzdőtér méretét, és felújították az öltözőket.

A sportcsarnokban játssza hazai mérkőzéseit a Békéscsabai Röplabda SE és a Békéscsabai Előre NKSE, továbbá az épületben végzi edzéseit a Békés Megyei Kano Judo SE.

A nemzetközi kézilabda- és röplabdamérkőzések mellett aerobik-, dzsúdó- és tornászbajnokságot, továbbá teremcross versenyt is rendeztek már a létesítményben. A Városi Sportcsarnokban Békéscsaba olimpiai bajnok tornásza, Ónodi Henrietta is versenyzett, továbbá a kézilabda-, a röplabda- és a futsalválogatott is pályára lépett már.

Éveken át a Csaba Expo és a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé helyszíne volt. Napjainkban a Csabai Kolbászfesztivál fő színtere. Itt lépett fel Békéscsabán John Mayall, Presser Gábor, az Omega, a Magna Cum Laude és a Kárpátia.

2014-ben energetikai felújítást végeztek az épületen.

Sportok Háza

A városi sportcsarnokot 20192020 között a Modern Városok Program keretében 1 milliárd forintból felújították. A Sportok Házában – 20 háromcsillagos szobával – szálláshelyeket alakítottak ki. Megújult a küzdőtér, a lelátó, illetve korszerűsítették a sportolók és a látogatók rendelkezésére álló helyiségeket.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök