Donner Lajos (1849–1923)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép átméretezése)
a (Belső hivatkozások javítása)
11. sor: 11. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
[[1874]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''.  '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.
+
[[1874]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''.  '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Zsilinszky Endre]] után '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett [[1914]] szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma.  Az [[1901|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.  
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898|1898-ban]] jelent meg ''A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból'' című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma.  Az [[1901|1901-ben]] publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.  
-
Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840-1925)|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.  
+
Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877|1877-ben]] tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. [[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Bélával]], Zsilinszky Endrével együtt [[1898|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – [[1898|1898-ban]] jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. [[1899|1899-ben]] beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál [[1901|1901-től]] könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.
-
'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.  
+
'''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium]] építkezését. [[1895|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, [[1878|1878-ban]] a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.  
== Források ==
== Források ==

A lap 2021. február 23., 19:08-kori változata

tanár, iskolaigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Donner Lajos

A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án. Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet 1879-ben magyar nyelvből szerzett.

1879. december 29-én Békéscsabán feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél a műegyetemen tanult.

Donner Lajos 1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán.

Munkássága

1874. szeptember 1-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt. 1877 szeptemberében a leköszönő Zsilinszky Endre után a polgári leányiskola igazgatójának választották. E minőségében tevékenykedett 1914 szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. 1898-ban jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az 1901-ben publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. 1877-ben tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az 1878-ban meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. 1880-ban Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt 1898-ban beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az 1899-ben megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál 1901-től könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az 1902-ben megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az 1905. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az 1908 márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét. A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. 1895-ben a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök