1738–39. évi nagy pestisjárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „1726-ban '''pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén'''. A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül '''Erdélyben és Fogara…”)
a (Nyelvtani korrekció)
1. sor: 1. sor:
-
[[1726|1726-ban]] '''pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén'''.
+
'''[[1726|1726-ban]] pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.'''  
-
A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül '''Erdélyben és Fogarason is megjelent'''. Az elterjesztéséhez egyetlen havasalföldi vajda és egy zsidó család elég volt, hamarosan '''az egész országban tombolt a járvány'''. A Péró-féle lázadás után pár évvel különösen érzékenyen érintette a nagy veszteségeket ért Békés megyét.
+
-
A pestis [[1738|1738-ban]], majd a következő években pusztított a megyében. Volt település, mely előbb, volt, amelyik később esett áldozatául. '''[[1738|1738-ban]] hónapokig tombolt a járvány [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A következő pár évben még kétszer is kitört, összesen 65 ember vesztette életét benne. Ez a szám arányaiban alacsonyabb a megye többi településéhez képest.
+
A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd '''hamarosan Békés megyét is elérte'''. A pestis [[1738]]–[[1740|1740-ig]] tartó időszakban pusztított megyénkben.
-
'''[[Gyula|Gyulán]] a lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el'''. Egy időre zárt városnak minősítették, vásárait pedig hat évig nem tarthatta meg.
+
'''[[Békéscsaba|Csabán]] 1738-ban hónapokig tombolt a járvány''' és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.
-
'''[[Körösladány|Körösladányban]] 220 lelket vitt el''', ami a település lakosságának csaknem a fele volt.
+
'''[[Gyula|Gyulán]] a lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el''' a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.
-
'''[[Békés|Békésen]]''' az 1739. évi rendeletek és korlátozások olyannyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''a lakosság fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Békéscsabáról érkező fegyveresek tudták megregulázni a helyieket.
+
'''Körösladányban 220 fő hunyt el''', ami a település lakosságának csaknem a fele volt.  
-
Ezekben az időkben a pestis mellett lázadások, marhavész, sáskák és több más baj is nehezítette a mindennapokat.
+
'''Békésen''' az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''a lakosság fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.
-
Minden településen a lakott területen kívül '''járványkórházat állítottak fel'''. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, akkor szabadon agyonlőhető volt. '''Békéscsabán''' a település szélén található''' szolgabírói ház látott el ilyen feladatot'''. A járványkórházban Burián Sámuel, evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.
+
Minden településen '''járványkórházat állítottak fel''' a lakott területen kívül. '''Csabán a''' település szélén található '''szolgabírói ház látta el ezt a feladatot'''. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.
-
'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.'''
+
'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.''' A későbbi, [[1773|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen '''a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt'''. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.  
-
Az [[1773|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Érzékelhető, hogy a járvány harminc évvel korábban milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács ledöbbent, amikor a halálozási adatokat olvasta. Azonnal cselekedtek és utánanéztek, hogy milyen az egészségügyi helyzet, mennyi orvos és gyógyszertár van a megyében. A válasz lesújtó volt: '''a megye területén egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt''', csak két sebész. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.
+
== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==
== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==

A lap 2020. június 3., 12:57-kori változata

1726-ban pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.

A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd hamarosan Békés megyét is elérte. A pestis 1738–1740-ig tartó időszakban pusztított megyénkben.

Csabán 1738-ban hónapokig tombolt a járvány és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.

Gyulán a lakosság kétharmadát (1 059 fő) ragadta el a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.

Körösladányban 220 fő hunyt el, ami a település lakosságának csaknem a fele volt.

Békésen az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, a lakosság fele, 1 185 ember elhunyt. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.

Minden településen járványkórházat állítottak fel a lakott területen kívül. Csabán a település szélén található szolgabírói ház látta el ezt a feladatot. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.

Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben. A későbbi, 1773-as összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.

A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma

TelepülésIdőszakHalálesetek száma
Gyula1738. július 15.–1738. december 17.1 059 fő
Békéscsaba1738. július 1.–1738. szeptember 1.61 fő
Gyulavári1738. november 1.–1739. február 15.300 fő
Gyoma1739. január 15.–1739. április 3.485 fő
Békésszentandrás1739. január 15.–1739. április 3. 228 fő
Öcsöd1738. november 28.–1739. május 25.440 fő
Doboz1739. április 12.–1739. augusztus 9.171 fő
Köröstarcsa1739. május 22.–1739. november 12.341 fő
Mezőberény1739. július 6.–1739. augusztus 2.28 fő
Békés1739. szeptember 15.–1740. január 5.1 185 fő
Körösladány1739. október 15.–1739. december 29.220 fő
Szeghalom1739. szeptember 1.–1739. december 26.215 fő
Vésztő1739. augusztus 22.–1739. december 18.269 fő
Fás1739. július 15.–1739. november 2.163 fő

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/1738%E2%80%9339._%C3%A9vi_nagy_pestisj%C3%A1rv%C3%A1ny_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök