Püski Sándor (1911–2009)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(képek igazítása)
a (Képkorrekció)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Puski Sandorne Puski Sandor Szeredi Pal.jpg|bélyegkép|500px|A Püski házaspár és Szeredi Pál irodalomtörténész a Békés Megyei Könyvtárban, a Kiadót bemutató kiállítás megnyitója előtt, 1991. március 27-én]]
 +
[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg|bélyegkép|500px|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]
 +
[[Fájl: Puski Sandor sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben]]
 +
[[1911]]. [[február 4.|február 4]]-én született [[Békés|Békésen]], egy földnélküli zsellér családban, harmadik gyerekként. Szülőháza Békés Kastélyzug nevű részén állt. Édesapja Püski Gábor, édesanyja Egeresi Zsófia, földműves-napszámosok voltak. Két fiú és két leánytestvére volt. Egyik bátyja betegségben meghalt. A legidősebb pedig belefulladt a Körösbe. 12 évesen ingyenes növendéke lett a [[Szegedi Kis István Református Gimnázium|békési református gimnáziumnak]]. '''Osztályelső lett''', jelesen érettségizett. [[1935]]-ben a budapesti''' Pázmány Péter Tudományegyetemen''' jogi diplomát szerzett.
[[1911]]. [[február 4.|február 4]]-én született [[Békés|Békésen]], egy földnélküli zsellér családban, harmadik gyerekként. Szülőháza Békés Kastélyzug nevű részén állt. Édesapja Püski Gábor, édesanyja Egeresi Zsófia, földműves-napszámosok voltak. Két fiú és két leánytestvére volt. Egyik bátyja betegségben meghalt. A legidősebb pedig belefulladt a Körösbe. 12 évesen ingyenes növendéke lett a [[Szegedi Kis István Református Gimnázium|békési református gimnáziumnak]]. '''Osztályelső lett''', jelesen érettségizett. [[1935]]-ben a budapesti''' Pázmány Péter Tudományegyetemen''' jogi diplomát szerzett.
7. sor: 11. sor:
[[1938]]. [[május 15.|május 15]]-én, 27 éves korában kezdte könyvkiadói tevékenységét a Szerb utca 5. szám alatt, melynek célja elsősorban a népi írók műveinek publikálása a népi kultúra értékeinek átmentése volt. A '''Magyar Élet Könyvkiadó''' -többek közt- '''Erdélyi József, Németh László, Kodolányi János, Sinka István, Veress Péter, Szabó Dezső, Tersánszky Józsi Jenő''' műveit adta ki. [[1939]]-[[1950]] között, az államosításig 150 könyvet jelentetett meg.  
[[1938]]. [[május 15.|május 15]]-én, 27 éves korában kezdte könyvkiadói tevékenységét a Szerb utca 5. szám alatt, melynek célja elsősorban a népi írók műveinek publikálása a népi kultúra értékeinek átmentése volt. A '''Magyar Élet Könyvkiadó''' -többek közt- '''Erdélyi József, Németh László, Kodolányi János, Sinka István, Veress Péter, Szabó Dezső, Tersánszky Józsi Jenő''' műveit adta ki. [[1939]]-[[1950]] között, az államosításig 150 könyvet jelentetett meg.  
A [http://sdg.org.hu/| Soli Deo Gloria] nevű reformációs ifjúsági mozgalommal közösen szervezte meg az [[1942]]. és [[1943]]. évi szárszói találkozót, mely a világháború utáni teendőket vitatta meg.
A [http://sdg.org.hu/| Soli Deo Gloria] nevű reformációs ifjúsági mozgalommal közösen szervezte meg az [[1942]]. és [[1943]]. évi szárszói találkozót, mely a világháború utáni teendőket vitatta meg.
-
[[Fájl:Puski Sandorne Puski Sandor Szeredi Pal.jpg|bélyegkép|500px|A Püski házaspár és Szeredi Pál irodalomtörténész a Békés Megyei Könyvtárban, a Kiadót bemutató kiállítás megnyitója előtt, 1991. március 27-én.
+
 
-
]]
+
[[1944]]-ben az ellenállási akciókban is részt vett. '''Bekapcsolódott a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szervezésébe.''' [[1945]]. [[március 10.|március 10]]-én Püski, '''Németh László''' és [[Féja Géza (1900-1978)|'''Féja Géza''']] Budapestről Békésre majd Békéscsabára ment a nélkülözések elől. Németh László emlékei szerint Püskiék konfliktusba keveredtek a helyi vezetőkkel, akik az írókon törlesztettek. [[1945]]. [[június 13|június 13]]-án az igazgatói eljárás befejeződött, Püskit szóbeli feddésben részesítették, de nem tiltották el a könyvkiadói, könyvterjesztői tevékenységtől.
[[1944]]-ben az ellenállási akciókban is részt vett. '''Bekapcsolódott a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szervezésébe.''' [[1945]]. [[március 10.|március 10]]-én Püski, '''Németh László''' és [[Féja Géza (1900-1978)|'''Féja Géza''']] Budapestről Békésre majd Békéscsabára ment a nélkülözések elől. Németh László emlékei szerint Püskiék konfliktusba keveredtek a helyi vezetőkkel, akik az írókon törlesztettek. [[1945]]. [[június 13|június 13]]-án az igazgatói eljárás befejeződött, Püskit szóbeli feddésben részesítették, de nem tiltották el a könyvkiadói, könyvterjesztői tevékenységtől.
20. sor: 23. sor:
[[1988]]-ban hazatérnek, és itthon folytatja könyvkiadói tevékenységét. 1989-ben a békéscsabai Kulich Gyula /jelenleg Kazinczy/ Lakótelepen '''Püski-Isis könyvesbolt''' nyílt. Avatásán még mint a New York-i Püski-Corvina Kiadó tulajdonosa volt jelen.
[[1988]]-ban hazatérnek, és itthon folytatja könyvkiadói tevékenységét. 1989-ben a békéscsabai Kulich Gyula /jelenleg Kazinczy/ Lakótelepen '''Püski-Isis könyvesbolt''' nyílt. Avatásán még mint a New York-i Püski-Corvina Kiadó tulajdonosa volt jelen.
'''Részt vállalt a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában''', melynek [[1991]] és [[1996]] között volt a tagja. [[1995]]-től a Magyarok Világszövetségének is elnökségi tagja. Feleségét [[2006]]-ban vesztette el, aki mindvégig hű társa volt. [[2009]]. [[augusztus 2.|augusztus 2]]-án, 98 évesen hunyt el. [[augusztus 13.|Augusztus 13]]-án a budapesti Farkasréti temetőben temették el.
'''Részt vállalt a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában''', melynek [[1991]] és [[1996]] között volt a tagja. [[1995]]-től a Magyarok Világszövetségének is elnökségi tagja. Feleségét [[2006]]-ban vesztette el, aki mindvégig hű társa volt. [[2009]]. [[augusztus 2.|augusztus 2]]-án, 98 évesen hunyt el. [[augusztus 13.|Augusztus 13]]-án a budapesti Farkasréti temetőben temették el.
-
[[Fájl: Puski Sandor sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben.]]
 
== Főbb művei ==
== Főbb művei ==

A lap 2020. július 15., 16:28-kori változata

könyvkiadó

Tartalomjegyzék

Élete

A Püski házaspár és Szeredi Pál irodalomtörténész a Békés Megyei Könyvtárban, a Kiadót bemutató kiállítás megnyitója előtt, 1991. március 27-én
Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban
Sírja a Farkasréti temetőben

1911. február 4-én született Békésen, egy földnélküli zsellér családban, harmadik gyerekként. Szülőháza Békés Kastélyzug nevű részén állt. Édesapja Püski Gábor, édesanyja Egeresi Zsófia, földműves-napszámosok voltak. Két fiú és két leánytestvére volt. Egyik bátyja betegségben meghalt. A legidősebb pedig belefulladt a Körösbe. 12 évesen ingyenes növendéke lett a békési református gimnáziumnak. Osztályelső lett, jelesen érettségizett. 1935-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett.

1935. március 16-án esküdött meg Zoltán Ilonával, négy gyermekük születtet. 1938. elején úgynevezett önállósítási kölcsönért folyamodott a Nemzeti Önállósítási Alaphoz könyvkiadó és könyvesbolt alapításra. 1938. május 15-én, 27 éves korában kezdte könyvkiadói tevékenységét a Szerb utca 5. szám alatt, melynek célja elsősorban a népi írók műveinek publikálása a népi kultúra értékeinek átmentése volt. A Magyar Élet Könyvkiadó -többek közt- Erdélyi József, Németh László, Kodolányi János, Sinka István, Veress Péter, Szabó Dezső, Tersánszky Józsi Jenő műveit adta ki. 1939-1950 között, az államosításig 150 könyvet jelentetett meg. A Soli Deo Gloria nevű reformációs ifjúsági mozgalommal közösen szervezte meg az 1942. és 1943. évi szárszói találkozót, mely a világháború utáni teendőket vitatta meg.

1944-ben az ellenállási akciókban is részt vett. Bekapcsolódott a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szervezésébe. 1945. március 10-én Püski, Németh László és Féja Géza Budapestről Békésre majd Békéscsabára ment a nélkülözések elől. Németh László emlékei szerint Püskiék konfliktusba keveredtek a helyi vezetőkkel, akik az írókon törlesztettek. 1945. június 13-án az igazgatói eljárás befejeződött, Püskit szóbeli feddésben részesítették, de nem tiltották el a könyvkiadói, könyvterjesztői tevékenységtől.

1950-ben kiadóját államosították. Más könyvesboltok még közel két évig működhettek, de Püski nem tudta méltóságteljesen befejezni könyves pályafutását. A boltban található 50-60 ezer könyvet bezúzták. Ezután kerámiakészítő kisiparosként dolgozott. 1962-ben koncepciós pert indítottak ellene és be is börtönözték. 1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult. Ítéletét nem semmisítettek meg, csak amnesztiát kapott. Könyves pályafutását nem tudta folytatni, a könyvkiadói tevékenységét sem tudta újraindítani.

Két gyermeke már az 1956-os felkelést követő napokban elhagyta az országot és az Egyesült Államokban telepedett le. Püski István az Iparművészeti Főiskola elvégzése után Kovács Margit mellett dolgozott. Püski László pedig a Beloianisz Híradástechnikai gyárban dolgozott.

1970-ben feleségével ő is Amerikába emigrált. 1975-ben feleségével megalapította a Püski kiadót. 1976-ban Püski István fiuk is kiutazott, segítette a kiadói ügyek intézésében. Ő volt aki hazatelepülésükkor felszámolta a New York-i könyves vállalkozást. Amerikában a másfél évtized alatt 54 könyvet adott ki. A 80-as évek közepére a Püski Kiadó New York-ban ugyanazt a funkciót töltötte be mint a Szerb utcai könyvesboltjuk, hírek, információk cseréje, baráti beszélgetések helyszíne lett.

1988-ban hazatérnek, és itthon folytatja könyvkiadói tevékenységét. 1989-ben a békéscsabai Kulich Gyula /jelenleg Kazinczy/ Lakótelepen Püski-Isis könyvesbolt nyílt. Avatásán még mint a New York-i Püski-Corvina Kiadó tulajdonosa volt jelen. Részt vállalt a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, melynek 1991 és 1996 között volt a tagja. 1995-től a Magyarok Világszövetségének is elnökségi tagja. Feleségét 2006-ban vesztette el, aki mindvégig hű társa volt. 2009. augusztus 2-án, 98 évesen hunyt el. Augusztus 13-án a budapesti Farkasréti temetőben temették el.

Főbb művei

Emlékezete

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/P%C3%BCski_S%C3%A1ndor_(1911%E2%80%932009)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök