Kamut
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. '''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves. [[Békéscsaba|Béké…”) |
a (Címer feltöltése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Fájl:Kamut cimer.png|bélyegkép|150px|Kamut címere]] | ||
'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. | '''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. | ||
A lap 2020. január 16., 17:12-kori változata
Békés megyei helyi önkormányzattal rendelkező község a Békési járásban.
Kamut szláv eredetű szó, jelentése köves.
Békéscsabával, Mezőberénnyel, Muronnyal, Kétsopronnyal és Mezőmegyerrel is határos.
Tartalomjegyzék |
Történet
Kamut története Kis-Kamutéból és Nagy-Kamutéból áll. Az események sokszor összefolynak, néhol pedig markánsan elkülönülnek.
Kis-Kamut első említése 1295-ben volt. Ekkor Tivadarfia Pethe magáénak vallotta a Hidas és Kamutér közötti Kamu nevű földet, bár bizonytalan, hogy ekkor volt-e már település rajta. Nagy-Kamut hajdan a kamuti szőlősök területén feküdt és határos volt a régi Gyúr településsel is. Hajdan Kamutnak nagy neve volt és igen híres településként létezett. Nagy szerepet játszó és neves családok kerültek ki innen, mint például a Kamuthyak, Szívósok, vagy Kapusok. 1469-ben Békés vármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését. 1517–1552 között pedig nem kisebb dicsőség érte, minthogy itt volt Békés vármegye székhelye.
Nagy-Kamutot először 1393-ban említik, amikor Kamuthy Gergely Németh Jakabnak adta át. Olykor Csapegyháza, Boldogasszonyteleke és Telek is ide tartozott pusztaként.1525-ben határvillongások történtek a szentmiklósi jobbágyokkal, a kamuti nemesek azonban tisztázták földjeik határait. 1517-ben Susalics István már gazdatisztet tartott nagy-kamuti földjein. Özvegyének jobbágyai 1562-ben három kapu után fizettek adót, 1556-ban pedig Csonka Mihály jobbágyai két kapu után fizettek. Az 1557–58-as török defter szerint a nagy-kamuti földeken húsz ház állott, melyeket nagyobbrészt nemesek laktak. A kamuti nemesek a török előtt is keményen védelmezték Békés vármegye érdemeit, mint ahogy azt az 1561-es számadásukkor is tették. II. Ulászló 1515. június 15-én Ispán Gálnak adta a földeket, mivel hűtlenség miatt a kincstárra szállt Nagy Demeter és Varsány Gergely uradalma. Szintén ebben az évben, szeptember 3-án Ispán megvásárolta Kóti Benedek itteni földjeit is. 1517-ben pedig Nagy Demeter itteni udvarházát is zálogba vette.
A 16. században a Nagy, Varsány és Ispán családokon kívül még a Hathy, Pinczeg és Szántó nevű nemesi családok birtokoltak itt földeket. Úgyszintén ebben az időszakban a régi Mető falu beleolvadt Kis-Kamutba, ennek határa Hidason túl egészen a Fekete-Körösig tartott. 1520-ban Ispán Gál földjeinek ezt a részét a gyulai uradalomhoz csatolták és azt csak 1553-ban kapták vissza fiai. Az 1552–64-es adóösszeírásokban Kis-Kamut nem fordult elő, mert fizetőképes jobbágyai nem voltak. Lakott település volt, mivel 1561-ben Gyulai Gaál András innen kéretett be egy nemesembert. Egy részét a Gyulai Gaál család is birtokolta, majd annak női ágú utódai, a Dobóczyak is földhöz jutottak, de nem derül ki, hogy kis-kamuti vagy nagy-kamuti volt-e. 1675-ben a kamuti lakosság kicserélődött, mint azt a debreceni szuperintendáns intézkedése is mutatja, aki – a románul értő – Váralyai Györgyöt rendelte ide papnak. A korábbi székely lakosoknak és nemeseknek ekkor már nyoma sem volt. Nem ortodox, hanem református vallású románok lakták, ami megint csak érdekes színfoltja a település történetének. A nádor 1656-ban Kamutot mint lakott helyet ajándékozta Török Bálintnak, Bekfy Bálintnak és Gergelylaki Jánosnak. 1731-ben még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen elmosódott. Még megvoltak a korábbi templom maradványai és harminc házzal rendelkezett. Akkori tudomás szerint 1704-ben pusztult el, feltehetően szerb betörések miatt.
1770-ben Békés városához csatolták a két Kamut határának jelentős részét. Előzménye, hogy 1712-től békésiek művelték földjeinek egy részét és egy kisebb közösséget is létrehoztak. A gyulai uradalom különböző bérlőknek adta a földeket, mint ahogy 1749–57-ben Csupor Farkasnak, 1761-ben Javin és Jonátkin nevű görögöknek, 1773-ban pedig egy Dániel Miklós nevű örménynek. A Dániel Miklóshoz került részt kezdték el hibásan egy ideig Kis-Kamutnak nevezni az okmányokban, feltehetően megkeveredve a történelmi múltban. 1798-ban Dániel Miklóstól özvegy Siskovicsnéhoz került, majd a Wenckheim család szerezte meg. A 20. században végérvényesen elhagyták a kis-kamuti és nagy-kamuti elkülönítést és már csak Kamutként említették. Szórt településként létezett, és csak az 1920-as években kezdett rendezettebb jelleget ölteni. 1950-ben közigazgatásilag önállóvá vált a település, korábban Békés 9. kerülete volt. 1997. március 15-én új és modern katolikus templomot emeltek Kamuton.
Gazdaság
A község 6 048 hektáron helyezkedik el, 520 lakásban 1025 lakosa van. Főként mezőgazdaságból él a település. Kevés a munkahely, ami megyei szinten is általános probléma. Nagyarányú a környező városokba való ingázás. 1945. március 17-én 57 család között osztották szét a korábbi grófi földeket és hamarosan a kamutiak termelőszövetkezetbe lettek vezényelve. 1947-ben megalakították az első termelőszövetkezetet. A lakosság fogyása pozitív fordulatot vett, amikor számos család közeli településekről települt ide. Az utóbbi évtizedek csökkenése helyett lassú növekedés indult meg.
Kultúra
A Kamuti Táncegyüttes joggal vívott ki elismerést a község határain kívül is, több mint harminc éves fennállásával igen szép múlttal rendelkezik. A község lakói a helyi rendezvények mellett a határos települések rendezvényein is felbukkannak és fellépnek a távolságok kicsiny volta miatt. Megszokott a kamuti lakosok érdeklődése a környező települések iránt. A kamuti könyvtár a község méretéhez képest gazdag állománnyal rendelkezik.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Index park
- Kamuti bányagödör
- Kamuti Tájház
- Római katolikus templom
- Testvértelepülés kopjafája
Rendezvények
- Kamuti Falunapok
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 15.)
Kapcsolódó irodalom
Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Kamut fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
