Szeberényi Gusztáv (1890–1941)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Kép feltöltése)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
 
+
[[Fájl:Szeberenyi Gusztav 1890 1941.jpg|bélyegkép|300px|Szeberényi Gusztáv]]
Szeberényi Gusztáv '''[[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született''' a Torontál megyei '''Tótaradácon''' [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként; nagyapja [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök.  
Szeberényi Gusztáv '''[[1890]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született''' a Torontál megyei '''Tótaradácon''' [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]] csabai lelkész és '''Sztehlo Irén''' gyermekeként; nagyapja [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] evangélikus püspök.  

A lap 2018. november 13., 10:12-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Gusztáv

Szeberényi Gusztáv 1890. augusztus 23-án született a Torontál megyei Tótaradácon Szeberényi Lajos Zsigmond csabai lelkész és Sztehlo Irén gyermekeként; nagyapja Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök.

Születése után néhány hónappal családja visszaköltözött Békéscsabára. Itt járt iskolába, 1910-ben érettségizett az Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban, ezután a pozsonyi teológiai akadémián tanult három évet, majd Lipcsében és Erlangenben fejezte be tanulmányait. Hazatérése után 1914-ben lelkésszé avatták, és Csepregi György esperes mellett lett segédlelkész. 1915‒1916 között tábori lelkész volt, betegsége miatt azonban visszakerült Békéscsabára. 1918-ban az evangélikus egyház lelkészévé, 1931-ben az egyházközség igazgató lelkészévé választották.

A Doleschall Olga papleánnyal kötött házasságából három gyermek született.

Szeberényi Gusztáv életének 52. évében, 1941. október 1-jén, édesapja halála után egy héttel, Békéscsabán hunyt el.

Munkássága

Szeberényi Gusztáv teremtette meg az evangélikus egyházban az intézményes diakóniát (szeretetmunkát). Kiváló szervezőként egymás után hozta létre az evangélikus szeretetintézményeket, 1923-ban az Evangélikus Árvaházat, 1932-ben a Diakonisszaképző Intézetet és az Evangélikus Aggok Házát; ez utóbbi Evangélikus Szeretetotthon néven napjainkban is működik. Az árvaház céljaira a parókiáját ajánlotta fel, és eleinte nyolc árva gyerek ellátását vállalta magára. Az 1930-as évek elején az árvaház előbb a Zsilinszky utcai, majd a Lepény Pál utcai evangélikus népiskola megüresedett tantermeibe költözött át. Szeberényi Gusztávnak köszönhetően 1927 és 1938 között 34 nővért képeztek ki. 1933. november 10‒12-én, a Luther születésének 450. évfordulóján rendezett ünnepségek keretében szentelték fel a Lepény Pál utcai Diakonissza Anyaházat. Az első diakonisszát 1934-ban, az utolsót 1941-ben avatták fel. 1936-ban Békéscsabán rendezték meg a délkelet-európai diakonisszaintézetek konferenciáját a cseh–szlovák nyelvű énekeskönyv, a Tranoscius kiadásának 300 éves évfordulójára. Az Aggok Házában harminc idős embernek nyújtottak otthont. Szeberényi Gusztáv 1933-ban Raffay Sándor püspök megbízásából átvette a havonta megjelenő szlovák nyelvű Evanjelicky Hlásnik, 1934-ben pedig elindította magyar nyelven is a Békéscsabai Evangélikusok Lapját. A két lapnak közel 4000 előfizetője volt.

Emlékezete

2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes és dr. Szeberényi Gusztáv igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök