Lenkefi Konrád (1936–1995)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. április 5., 10:38-kori változata

bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró

Élete

1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel.

Ötéves korától rajzolt; iskolásként Lipták Pál és Mokos József volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, 1952-ben a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.

A '60-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.

Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét 1964-ben Karlovy Varyban érte el Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában.

Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: 1982-ben Blattner Géza-emlékérmet, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.

1995. április 5-én hunyt el.

Munkássága

Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte.

Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”

Legkiemelkedőbb művészi alkotásai

(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)

• Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
• Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
• Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
• Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
• Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
• Garay József – Tóthmátyás Lajos - Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
• Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
• Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
• Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
• Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
• Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
• Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
• Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993

Írásai

• A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961.
• Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm./
• Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.
• Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)
• A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.
• Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.
• A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.
• Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.
• Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983)
• Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985.
• Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)

Emlékezete

• A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
• Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei művelődésiház Irányi utcai falán.
• 1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
• Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
• Életművének átfogó bemutatása 2009-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban Angyalkáim címmel volt látható.
• Szülővárosában 2013 óta egy is viseli a nevét.
• 2015-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán, ahol sokáig lakott és dolgozott.

Családja

Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)

Gyermekei:

• Lenkefi Péter (1968)
• Lenkefi Zoltán (1977)

Unokák:

• Lenkefi Sára Boglárka (2002)
• Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
• Lenkefi Luca Laura (2005)
• Lenkefi Lola Luna (2007)

Források

• Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p

Kapcsolódó irodalom

• Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963.
• Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982. (Diafilm)
• Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972.
• Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971.
• Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.
• Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965.
• Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969.
• Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.
• Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965.

Külső hivatkozások

• A Napsugár bábszínház weboldala