Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Nyelvi ellenőrzés)
5. sor: 5. sor:
[[Fájl:Áchim L. András.jpg|bélyegkép|300px]]
[[Fájl:Áchim L. András.jpg|bélyegkép|300px]]
-
'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]- én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
+
'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.  
Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.  
-
Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]] a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.
+
Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.
-
'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg.  
+
'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg.  
-
Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - '''képviselővé választották'''. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''.  
+
Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – '''parlamenti képviselővé választották'''. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''.  
-
[[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''Paraszt Újság címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]]. májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.'''  
+
[[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''''Paraszt Újság'' címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]] májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.'''  
-
[[1908]]. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: '''létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
+
[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
-
[[1911]]. tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit '''dulakodás közben lelőttek [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én.''' Másnap, [[május 15.|május 15]]-én halt meg.   
+
[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.   
-
Mások szerint ez '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''', azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
+
Egyes teóriák szerint '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''' volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
27. sor: 27. sor:
* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát].  
* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát].  
* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.]  
* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.]  
-
* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
+
* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom'' címmel.
-
* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták -  átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára].   
+
* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták – átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára].   
* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.   
* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.   
-
* A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon).   
+
* A szlovák iskola diákotthona [[1981|1981-ig]] viselte a nevét.   
-
* Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak.   
+
* Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a [[2006|2006-os]] felújítása után Áchim-teremnek hívnak.   
* 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak [[Békéscsaba|Békéscsabán]], [[Gödöllő|Gödöllőn]], [[Budapest|Budapesten]], valamint [[Újkígyós|Újkígyóson]].
* 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak [[Békéscsaba|Békéscsabán]], [[Gödöllő|Gödöllőn]], [[Budapest|Budapesten]], valamint [[Újkígyós|Újkígyóson]].

A lap 2019. január 23., 10:46-kori változata

parasztpolitikus, képviselő

Tartalomjegyzék

Élete

Áchim L. András.jpg

Békéscsabán született 1871. március 15-én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen, a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – parlamenti képviselővé választották. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.

1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor 1911. május 14-én behatolt Áchim házába, akit dulakodás közben meglőttek. Áchim L. András május 15-én belehalt sérüléseibe.

Egyes teóriák szerint a konfliktus nem egészen politikai eredetű volt. Azt állították, hogy Áchim L. András ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Emlékezete

Emléktáblái

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Áchim L. András In: Wikipedia (Látogatva: 2017. 05. 23.)

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%81chim_L(iker)_Andr%C3%A1s_(1871%E2%80%931911)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök