Becsey Oszkár (1889–1979)
A BékésWiki wikiből
a (Nyelvi ellenőrzés) |
a (Fejezetekre tagolás) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''[[1913|1913-tól]] [[1919|1919-ig]]''' az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján [[Jendrassik Ernő]] akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten '''bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott''', ugyanakkor '''bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is.''' Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta. | '''[[1913|1913-tól]] [[1919|1919-ig]]''' az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján [[Jendrassik Ernő]] akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten '''bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott''', ugyanakkor '''bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is.''' Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta. | ||
| + | A mély vallású humanista orvos '''két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg'''. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni. | ||
| + | |||
| + | '''[[1979]]. [[május 13.|május 13-án]], 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.''' | ||
| + | |||
| + | == Munkássága == | ||
Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876-1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''. | Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876-1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''. | ||
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. [[1946|1946-ban]] minden jogigény nélkül, koholt vádakkal '''eltávolították az osztályáról'''. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására [[1948|1948-ban]] '''rehabilitálták'''. '''Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a [https://goo.gl/3ehBwS Deák utca 5. szám alatt] – folytatta''', egészen [[1978]] januárjáig, amikor beszüntette a rendelést. | A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. [[1946|1946-ban]] minden jogigény nélkül, koholt vádakkal '''eltávolították az osztályáról'''. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására [[1948|1948-ban]] '''rehabilitálták'''. '''Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a [https://goo.gl/3ehBwS Deák utca 5. szám alatt] – folytatta''', egészen [[1978]] januárjáig, amikor beszüntette a rendelést. | ||
| - | '''Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is:''' tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az [[1927|1927-ben]] megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére [[1926]] nyarán szerzett. Társelnöke volt az [[1937|1937-ben]] megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek [[dr. Donner László]] és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is. | + | '''Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is:''' tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az [[1927|1927-ben]] megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére [[1926]] nyarán szerzett. Társelnöke volt az [[1937|1937-ben]] megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek [[Petényi (Donner) László (1887-1971)|dr. Donner László]] és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is. |
[[1965|1965-ben]] a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor '''dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől'''. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett [[Békéscsaba|Békéscsabán]], lábtöréssel került kórházba. | [[1965|1965-ben]] a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor '''dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől'''. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett [[Békéscsaba|Békéscsabán]], lábtöréssel került kórházba. | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| 29. sor: | 30. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 42.sz | + | * Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 42.sz. 2. p. |
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_09/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=124&layout=s Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám, 1991. szeptember 13. 5.p] (Látogatva: 2017.06.14.) | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_09/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=124&layout=s Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám, 1991. szeptember 13. 5.p] (Látogatva: 2017.06.14.) | ||
| 65. sor: | 66. sor: | ||
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=199&layout=s Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. 1974. 194-195.p] (Látogatva: 2017.06.16.) | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22dr.%20becsey%20oszk%C3%A1r%22&pg=199&layout=s Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. 1974. 194-195.p] (Látogatva: 2017.06.16.) | ||
| - | * Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. (1989.) 4. sz. p. 454-463. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. (1989.) 4. sz. p. 454-463. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
A lap 2018. augusztus 23., 17:50-kori változata
belgyógyász főorvos
Tartalomjegyzék |
Élete
1889. június 12-én Szabadkán született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1913-ban orvosi oklevelet kapott.
1913-tól 1919-ig az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján Jendrassik Ernő akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott, ugyanakkor bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is. Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta.
A mély vallású humanista orvos két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni.
1979. május 13-án, 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.
Munkássága
Hatéves klinikai tevékenysége után 1919-ben a békéscsabai városi vezetés meghívására – dr. Remenár Elek igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését. Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni, mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, 1942-ben megvalósult a fertőző osztály kibővítése.
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. 1946-ban minden jogigény nélkül, koholt vádakkal eltávolították az osztályáról. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására 1948-ban rehabilitálták. Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a Deák utca 5. szám alatt – folytatta, egészen 1978 januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.
Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is: tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az 1927-ben megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére 1926 nyarán szerzett. Társelnöke volt az 1937-ben megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek dr. Donner László és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.
1965-ben a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett Békéscsabán, lábtöréssel került kórházba.
Emlékezete
- Születésének századik évfordulójára emlékezve, 1989. október 19-én ünnepséget rendeztek a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézetben. Az emléknap során leplezték le emléktábláját a fertőző osztályon, majd a Városi Tanács dísztermében tudományos ülést tartottak.
- 1990-ben felmerült, hogy az egészségügyi szakközépiskola felveszi Dr. Becsey Oszkár nevét.
- Rendelője utcáját 1991-ben tiszteletére Dr. Becsey Oszkár utcára nevezték át.
Források
- Akikről utcákat nevezhetnek el... Dr. Becsey Oszkár. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 42.sz. 2. p.
- Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 215. szám, 1991. szeptember 13. 5.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 142. szám, 1965. június 18. 2.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 154. szám. 1965. július 2. 8.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 231. szám. 1976. szeptember 30. 4.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 32. évf. 303. szám. 1977. december 25. 13.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 44. évf. 246. szám. 1989. október 17. 6.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés Megyei Népújság, 45. évf. 61. szám. 1990. március 12. 3.p (Látogatva: 2017.06.14.)
- Békés, 63. évf. 27. szám, 1931. április 4. 7.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békés, 63. évf. 83. szám, 1931. október 17. 4.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 52. évf. 292. szám, 1925. december 24. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 159. szám, 1926. július 17. 1.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám, 1926. március 2. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 2.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 51. szám, 1937. március 4. 3.p (Látogatva: 2017.06.15.)
- Körösvidék, 2. évf. 276. szám, 1921. december 6. 3.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Körösvidék, 3. évf. 291. szám, 1922. december 21. 3.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története In. Békési Élet, 9. évf. 1974. 194-195.p (Látogatva: 2017.06.16.)
- Sonkoly Kálmán: Száz éve született Békés megye kimagasló orvosegyénisége: dr. Becsey Oszkár. (1889-1979) In: Békési Élet. 24. évf. (1989.) 4. sz. p. 454-463. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
