Wenckheim József Antal (1780–1852)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Formázás + emlékezete, díjak, külső hivatkozások fejezetek létrehozása)
a (Kiegészítés)
2. sor: 2. sor:
A Hunt-Wenckheim család a német-római birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való.  A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban.
A Hunt-Wenckheim család a német-római birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való.  A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban.
[[1802|1802-ben]] I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, [[Wenckheim József]] tábornok hősiességéért.   
[[1802|1802-ben]] I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, [[Wenckheim József]] tábornok hősiességéért.   
-
Báró [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] '''10 évig volt Békés Vármegye főispánja'''. A Harruckern család leszármazottja '''[[Gruber Terézia]]''', aki '''férjhez ment [[Wenckheim József]] tábornokhoz'''. Ebből '''a házasságból született [[1780]]-ban gróf Wenckheim József Antal'''.
+
Báró [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] '''10 évig volt Békés Vármegye főispánja'''.  
 +
 
 +
A Harruckern család leszármazottja, '''[[Gruber Terézia]]''', aki '''férjhez ment [[Wenckheim József]] tábornokhoz'''. Ebből '''a házasságból született [[1780|1780-ban]] gróf Wenckheim József Antal'''.
== Élete ==  
== Élete ==  
-
József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, Révai Pál). Tanulmányai befejeztével jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében. Később '''átvette Békés, Kígyós, Székudvar és Aradszentmárton uradalmainak vezetését'''. Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte (arab ló, szarvasmarha, juh, sertés állomány; szélmalom, kőrejáró malom, vízi malom; akácfásítás).
+
Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével '''jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében'''. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. '''A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette.''' Az első szülött József Antal döntése értelmében, '''övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom''', Ferencé a gyulai uradalom és a kastély.
 +
 
 +
Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. '''Híres volt vendégszeretetéről''': többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott.
 +
'''
 +
Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte''': arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása.
 +
 
 +
'''[[1815|1815-ben]]''' Szegedről és környékéről '''dohánykertészeket telepített [[Újkígyós]] területére''', ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött.
 +
 
 +
A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. '''Ő alapította a békési Főgimnáziumot''', földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. [[1810]] körül Czigler Antal építésszel '''megépíttette ókígyósi kastélyát, majd''' [[1844|1844-ben]] '''a Szent Anna kápolnát'''.  
-
'''[[1815]]-ben dohánykertészeket telepített [[Újkígyós]] területére.'''  
+
Háromszor is megnősült. '''Első felesége Klempay Regina Rozália''', akit még Aradon ismert meg, '''a második Feicht Anna''' volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf [[1847]]. [[november 25.|november 25-én]] '''összeházasodott Scherz Krisztinával'''. [[1849]]. [[április 21.|április 21-én]] megszületett '''leányuk, [[Wenckheim Krisztina (1849-1924)|Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina]]''', aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina.
-
A gróf támogatta a szegényeket, jótékonysági intézményeket és adományokkal segítette az 1848/49-es szabadságharcot is. Ő alapította a békési Főgimnáziumot, földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. [[1810]] körül Czigler Antal építésszel '''megépíttette ókígyósi kastélyát'''.
+
Wenckheim Antal József '''[[1852]]. [[december 28.|december 28-án]] Pesten hunyt el'''. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte.
-
Háromszor nősült, feleségei (Klempay Regina Rozália, Feicht Anna, Scherz Krisztina) korán elhunytak. A gróf '''[[1852]]-ben Pesten hunyt el''', Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába.
+
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
20. sor: 29. sor:
== Források ==
== Források ==
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve : 1881/82., szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1882. (Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve : 1881/82., szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1882. (Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
 +
* Gróf Wenckheim József Antal. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/01500/pdf/01500.pdf Vasárnapi Ujság, 29. évf. 49. szám, 1882. december 3. 1-2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 20.)
* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal, Gyula : Linotype Betéti Társaság, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal, Gyula : Linotype Betéti Társaság, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Őseik földjén a Wenckheimek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_08/?query=%22Wenckheim%20J%C3%B3zsef%20Antal%22%2B%C3%BAjk%C3%ADgy%C3%B3s%2Bd%C3%ADszpolg%C3%A1r&pg=204&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 194. szám, 1997. augusztus 21. 1., 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 20.)
* Őseik földjén a Wenckheimek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_08/?query=%22Wenckheim%20J%C3%B3zsef%20Antal%22%2B%C3%BAjk%C3%ADgy%C3%B3s%2Bd%C3%ADszpolg%C3%A1r&pg=204&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 194. szám, 1997. augusztus 21. 1., 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 20.)

A lap 2018. augusztus 21., 15:28-kori változata

Tartalomjegyzék

A család története

A Hunt-Wenckheim család a német-római birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való. A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban. 1802-ben I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, Wenckheim József tábornok hősiességéért. Báró Harruckern János György 10 évig volt Békés Vármegye főispánja.

A Harruckern család leszármazottja, Gruber Terézia, aki férjhez ment Wenckheim József tábornokhoz. Ebből a házasságból született 1780-ban gróf Wenckheim József Antal.

Élete

Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette. Az első szülött József Antal döntése értelmében, övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom, Ferencé a gyulai uradalom és a kastély.

Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. Híres volt vendégszeretetéről: többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott. Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte: arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása.

1815-ben Szegedről és környékéről dohánykertészeket telepített Újkígyós területére, ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött.

A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. Ő alapította a békési Főgimnáziumot, földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. 1810 körül Czigler Antal építésszel megépíttette ókígyósi kastélyát, majd 1844-ben a Szent Anna kápolnát.

Háromszor is megnősült. Első felesége Klempay Regina Rozália, akit még Aradon ismert meg, a második Feicht Anna volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf 1847. november 25-én összeházasodott Scherz Krisztinával. 1849. április 21-én megszületett leányuk, Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina, aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina.

Wenckheim Antal József 1852. december 28-án Pesten hunyt el. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök