Révész Sándor (1889–1944)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. június 20., 11:41-kori változata

fogorvos, az Aurora Kör társalapítója

Élete

Dr. Révész Sándor

1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született, Irma, Margit és Irén neve ismert.

A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében, mert a zsidóság megélhetése nehezebbé vált. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ekkor döntött úgy, hogy nevét magyarosítja Révész névre és fogorvosi rendelőt nyit Békéscsabán. Békéscsabára 1892-ben költözött a család.

Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf-Főgimnáziumban. A Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, közben még a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára, követve apját, fogorvosi rendelőt nyitott a Vas utca 1. szám alatt.

A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született: Márta - aki szintén orvos lett - és Katalin. A harmadik gyermekről nincsen információ.

1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót - az orvosokat is - vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre és ott bújtatták őket.

Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Munkássága

Dr. Révész Sándor megkezdte a rendelést a Vas u. 1. szám alatt - közli a Békésmegyei Közlöny 1913-ban

Révész Sándor édesapja egykori békéscsabai rendelőjében praktizált fogorvosként. 1924-től a fogtechnikus tanoncvizsgáló bizottságnak lett tagja.

1913-ban sógorával, Südy Ernővel - aki Flóra testvérének, Gizellának a férje - megalapították az Aurora Kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának Révész Sándort választották meg. Ennek hatására Békéscsabán magas színvonalú kulturális élet bontakozott ki.

Jó szervező, önzetlen, a fogorvosi munkája mellett időt és fáradtságot nem kímélve foglalkozott az Aurora Körrel, amit saját magáénak érzett. Révész Sándorhoz legközelebb a képzőművészet állt – a modern festészetről felolvasást tartott -, bár ez indult el a legnehezebben a Körben: művészettörténeti előadásokkal próbálták meg bevonzani a közönséget. Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a nagy áttörést. Évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is - aki nagy barátságban állt Révész doktorral. Tagja volt a város színügyi bizottságának is, többek között Banner Benedek és Gyöngyösi János mellett. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.

Révész Sándor mély érzésű, magas műveltségű, közvetlen, kedves ember volt, aki többször még adománnyal is támogatta a rászoruló szegény gyerekeket. A budapesti Ady Endre-szobor felállítását segítve is adakozott.

1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés megye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki az "Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban" címmel előadást tartott. A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.

A politikai pályán is képviselte magát: 1932-ben a 2. választókerületi választáson az ellenzék képviselőtestületi listáján találjuk a nevét.

Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.

Emlékezete

• 2008-ban Békéscsabán emléktáblát avattak fel munkássága előtt tisztelegve.

Műve

• Az „Aurora” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.

Források

• Békésmegyei Fejek szerk.. Gergely Gábor Arnold Békéscsaba : Corvina, 1929. 177. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békésmegyei közlöny, 40. évf. 16. szám, 1913. február 23. 6. p. (Látogatva: 2017.10.26.)
• Békésmegyei közlöny, 40. évf. 75. szám, 1913. szeptember 21. 5. p. (Látogatva: 2017.09.20.)
• Békésmegyei közlöny, 40. évf. 9. szám, 1913. január 30. 3. p. (Látogatva: 2017.09.20.)
• Békésmegyei közlöny, 51. évf. 129. szám, 1924. június 21. 2. p. (Látogatva: 2017.09.20.)
• Békésmegyei közlöny, 54.évf. 219.szám, 1927. szeptember 28. 2. p. (Látogatva: 2017.09.21.)
• Békésmegyei közlöny, 59. évf. 273. szám, 1932. december 11. 3. p. (Látogatva: 2017.10.26.)
• Békésmegyei közlöny, 59. évf., 279. szám, 1932. december 18. 1. p (Látogatva: 2017.09.21.)
• Békésmegyei közlöny, 61.évf. 10. szám, 1934. január 14. 8.p. (Látogatva: 2017.09.21.)
• Békésmegyei közlöny, 63. évf. 16. szám, 1936. január 16. 2. p.
• Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról In. Múlt és Jövő Zsidó Kulturális folyóirat 2007/3. 116-124. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Hirsch Gábor: Békéscsaba-Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. 87. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kiss Endre: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid történte. Budapest, 2009. (látogatva: 2017. 09. 19.)
• Körösvidék, 5. évf. 268. szám, 1924. november 22. 2. p. (Látogatva: 2017.10.26.)
• Világ, 10. évf. 86. szám, 1919. április 11. 5. p. (Látogatva: 2017.10.26.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815-2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár