Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. április 26., 18:26-kori változata

evangélikus lelkész

Élete

A Trencsén megyei Puchón született 1710. novemberében, Tessedik György (mészáros) és Nedeczky Eszter gyermekeként. Szegény, de vallásos családból származott. A szülők igyekeztek a tehetséges Sámuel taníttatását segíteni.

Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat folytatott. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált.

1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk Tessedik Sámuel szarvasi lelkész.

Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.

Munkássága

Jénából hazatérve, másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott és Békéscsabára került (Burian Sámuel lelkész helyére).

Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit", és egy általa kidolgozott rendtartást olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a szent keresztséggel kapcsolatos, a második az úrvacsora szentségéről rendelkezik. A harmadik pont a szent házasságról ír; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik, és elrendeli, hogy az esketést zene, lövöldözés ne zavarja meg a templom környékén. Meghatározza a rendet a gyülekezeti istentisztelet idején (elvárt viselkedés, imádkozás módja, templomba járás elmulasztásának bejelentése). Az utolsó pont az egyéb szükséges teendőkkel foglalkozik és a társadalmi állapotokról nyújt tájékoztatást (fiú- és lánygyermekek iskoláztatása, keresztény viselkedési normák betartása, istentisztelethez kapcsolódó tiltott tevékenységek, az erkölcstelen személyek feljelentése). Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.

Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik több újítást is bevezetett. Ilyen reformja volt többek közt az új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása.

Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját.

Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett, Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom - ma Kistemplom - "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel.

1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, nagy tiszteletnek örvendett a hívek körében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését tőle Vandlik Márton vette át.

Emlékezete

• Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
• 2000 januárjában, halálának 250. évfordulóján emlékülést szervezett Békéscsabán a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház.
• Az békéscsabai Kistemplomban emléktábla tiszteleg munkássága előtt.
• Békéscsabán továbbá 1983-ban és 2010-ben is Tessedik-emléktáblát avattak.
• Születésének 300. évfordulója alkalmából Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett.

Művei

• Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
• Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
• Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.

Lásd még

• Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
• Tessedik Sámuel (1742-1820)

Források

• A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 223-225. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 196-199. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba, 1985. 5-9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870. 1. köt Történelmirész. 101. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 65-71. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Id. Tessedik Sámuelra emlékeztek Békéscsabán. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
• Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989.) 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mekis Ádám: A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján : 1722-1752. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2014. 77-97., 111-112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason. Budapest : Luther-társaság, 1940. 6. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
• Samuel Thessedik starsi. In: Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Békéscsaba: Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva, 1946. 36-38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745-1749. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. 51-55. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Surányi Dezső: A földművelés tudósa volt. In: Pest Megyei Hírlap, 31. évf. 185. szám, 1987. augusztus 7. 9. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel : 1742-1820. Szarvas : Városi Tanács, 1976. 39-40. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Békés megye evangélikusai. In: Evangélikus Élet, 24. évf. 6. szám, 1959. február 8. 1-2. p.
• Békéscsaba. In: Evangélikus Élet, 61. évf. 12. szám, 1996. március 24. 3. p.
• Novemberi krónika. In: Evangélikus Élet, 50. évf. 45. szám, 1985. november 10. 2. p.
• Szilárd hitük jelképe : kétszázötven éves a csabai evangélikus kistemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 248. szám, 1995. október 21-23. 3. p.
• Tessedikék Európát hozták a megyébe. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 19. szám, 2000. január 24. 1. p.
• Tessedik-emlékülést. In: Evangélikus Élet, 65. évf. 8. szám, 2000. február 20. 4. p.

Külső hivatkozások

• A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: nmi.hu
• Békéscsabai Evangélikus Kistemplom. In: reformacia.mnl.gov.hu
• Evangélikus Kistemplom. In: csabaihazak.blog.hu