Petényi (Donner) László (1887–1971)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (300px-es kép)
a (Leírások egységesítése)
28. sor: 28. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Békéscsaba : Történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó, 2011. 303. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Régen történt. In: [http://hirlap.marosheviz.info/szam/6evf-9szam.pdf Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. szám (2016. szeptember) 6. p] (Látogatva: 2017. 06. 16.)
-
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 303. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Dr. Sonkoly  Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_10/?pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. szám (1987. október 6.) 3. p] (Látogatva: 2017. 06. 21.)
-
 
+
-
* [http://hirlap.marosheviz.info/szam/6evf-9szam.pdf Régen történt In. Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. sz. 2016. Szeptember 6. p] (Látogatva: 2017. 06. 16.)
+
-
 
+
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_10/?pg=26&layout=s Dr. Sonkoly  Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk In. Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. sz. 1987. október 3. p] (Látogatva: 2017. 06. 21.)
+
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Békésmegyei Fejek. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, „Corvina”-könyvnyomda, 1929. 116. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, Corvina-könyvnyomda, 1929. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba : Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba, Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2018. november 9., 11:23-kori változata

orvos

Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos

Tartalomjegyzék

Élete

Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot 1887. szeptember 29-én, Békéscsabán. A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd Kolozsvárra ment egyetemre, ahol 1910. december 12-én orvosdoktorrá avatták.

Berthóty Magdát, Békéscsaba első polgármesterének lányát vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.

1971. szeptember 14-én hunyt el Békéscsabán. „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”

Munkássága

Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán, egészen 1913. október 1-jéig, addig amíg ki nem nevezték ezredorvosnak. 1914 júliusáig, az első világháború kitöréséig a temesvári 7. cs. és kir. tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött. A háború kitörésekor 7. cs. és kir. Vilmos huszárezred orvosfőnökeként vonult hadba, majd 1917. december 1-jétől 1918. november 12-ig az 1035. sz. tábori kórház parancsnoka és a belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetőjeként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes kezelést nyújtottak. A sebesült katonákat, akik az 1916-18-as harcokban sérültek meg mind idehozták, az elhunytakat viszont a patak túloldalára, a település egyik legszebb magaslatára, a zsákhegyi temetőbe vitték elhantolni.

Petényi a háború végével visszatért Békéscsabára, ahol a Tanácsköztársaság idején a helyi tartalékkórház sebészeti osztályának lett a főnöke, utána kerületi orvosként praktizált az oláhok bevonulásáig. 1926-ban a városban ügyvezető orvosává választották, majd 1929-ben Békés vármegye főispánja kinevezte tb. vármegyei főorvossá. 1936-ban állami tisztiorvosi megbízást kapott, rá lett bízva a város egészségügyének az irányítása. Nyugdíjba meneteléig látta el ezt a tevékenységet, 1962. májusáig.

Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében. Ezen évek alatt sikerült kialakítania a feltételeit a magasabb színvonalú egészségügyi ellátásnak. Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Munkaköre az egészségügy minden ágazatára kiterjedt, ezért igen sokoldalú volt. Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt. Folyamatosan harcolt a gyógyítás korszerű feltételeinek a megteremtéséért a kórházi bizottságban és a képviselő-testületben, idős kora ellenére a felszabadulást követő időkben is meglátta a szocialista egészségügy kialakításának az előnyeit, szükségességét.

Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait, hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.

Díjai

Emlékezete

1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, így emlékezve munkásságára.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök