Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)
A BékésWiki wikiből
a (kép feltöltése) |
a (→Munkássága) |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Pályáját '''segédlelkészként kezdte [[1882|1882-ben]] Békéscsabán''', édesapja mellett. '''[[1883|1883-ban]] Tótaradác'''ra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet '''lelkésze volt'''. Apja halála után, '''[[1890|1890-ben]] tért vissza Békéscsabára'''. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. [[1885]] és [[1887]] között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. [[1895|1895-től]] [[1901|1901-ig]] az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette. | Pályáját '''segédlelkészként kezdte [[1882|1882-ben]] Békéscsabán''', édesapja mellett. '''[[1883|1883-ban]] Tótaradác'''ra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet '''lelkésze volt'''. Apja halála után, '''[[1890|1890-ben]] tért vissza Békéscsabára'''. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. [[1885]] és [[1887]] között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. [[1895|1895-től]] [[1901|1901-ig]] az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette. | ||
| - | [[1918|1918-ban az '''arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese''' lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. [[1930|1930-ban]] Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta. | + | [[1918|1918-ban]] az '''arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese''' lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. [[1930|1930-ban]] Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta. |
'''[[1896|1896-ban]] megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést''', mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra. | '''[[1896|1896-ban]] megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést''', mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra. | ||
A lap 2018. február 2., 15:52-kori változata
evangélikus főesperes, egyházi író
Tartalomjegyzék |
Élete
Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként; Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész édesapja.
Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 1878‒1881-ben Pozsonyban, 1881‒1882-ben Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.
Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, 1941. szeptember 24-én hunyt el.
Munkássága
Pályáját segédlelkészként kezdte 1882-ben Békéscsabán, édesapja mellett. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.
1918-ban az arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.
1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.
Emlékezete
- 1911-ben a bécsi egyetem teológiai fakultása díszdoktori címmel ismerte el tudományos munkásságát.
- 2001-ben avatták fel a Szeberényi család három tagjának – dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890) evangélikus püspök, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941) esperes és dr. Szeberényi Gusztáv (1890‒1941) igazgató lelkész – emlékművét a nevüket viselő téren, az evangélikus gimnázium előtt (Széri-Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfaragómester közös alkotása).
Főbb művei
- Nasarenismus (Budapest, 1888; németül, 1890)
- Luther Márton élete (Pest, 1889)
- Utazásom a külföldön (Békéscsaba, 1899)
- A földmívelő munkások földszerzését előmozdító törvény Dániában (Békéscsaba, 1905)
- Modern boszorkánypörök (Békéscsaba, 1907)
- A parasztok helyzete Magyarországon (Békéscsaba, 1907)
- Parasztkérdés külföldön és hazánkban (Békéscsaba, 1908)
- A magas Északon. Izland leírása az ifjúság és nép számára (Debrecen, 1912)
- Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (Budapest, 1913)
- A reformáció társadalmi és kulturális hatása (Debrecen, 1918)
- Mózes vagy Jézus (Békéscsaba, 1918; szlovákul is)
- Konfirmációi oktatás (Békéscsaba, 1920)
- Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928; szlovákul is)
- Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1929)
- Gusztáv Adolf svéd király (Békéscsaba, 1932)
- Marxtól Leninig (Békéscsaba, 1933; szlovákul is)
- Kierkegaard élete és munkássága (Békéscsaba, 1937)
- A parasztság története a legrégebbi időktől napjainkig (Budapest, 1937)
- Jézus élete és tanítása (Békéscsaba, 1941)
Fontosabb fordításai
- Kielsen: A keresztyén egyház történetének vezérfonala (Budapest, 1907)
- A pénz és az emberek (Békéscsaba, 1912)
- Kierkegaard (Békéscsaba, 1913)
- Ammundsen: Husz János (Liptószentmiklós, 1915; szlovákul is)
- Luttemann: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Budapest, 1928)
- Kierkegaard: Önvizsgálat (Békéscsaba, 1929)
Források
- Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei képes kalendárium 1942. évre, szerk. és kiad. Zsilinszky Lajos, Békéscsaba, 1942. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1931, Békéscsaba, 1930.
- Cabiansky Kalendar. Na obycajny rok, 1942, Békéscsaba, 1941.
- Csabai arcok. História Könyvkiadó Bt., Békéscsaba, 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718‒1985-ig, Békéscsaba, 1985. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Új magyar életrajzi lexikon, VI. kötet, főszerk.: Markó László, Helikon Kiadó, Budapest, 2007. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
