Mohácsy Mátyás (1881–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(új kategória)
1. sor: 1. sor:
gyümölcskertész, egyetemi tanár
gyümölcskertész, egyetemi tanár
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12]]-én'''. '''Édesapja, Machács János''', tímármester, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben '''a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte'''. E munkáknál '''fia, Mátyás is segédkezett''', s közben megismerte a kertészkedés alapjait.  
+
== Élete ==
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1881]]. [[március 12.|március 12-én]]''' Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja, tímármester volt, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.  
-
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte, majd [[1897]]-ben Arad város ösztöndíjával '''Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900]]-ban szerzett diplomát.'''
+
Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyengébb tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták, végül egy ismerős tanácsára [[1897|1897-ben]] Arad város ösztöndíjával Budapesten '''a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. [[1900|1900-ban]] szerzett diplomát''', évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.
-
'''[[1901]]-től [[1911]]-ig kisebb megszakításokkal külföldön''' (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, USA) '''vándorkertészként gyarapította ismereteit.''' Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német), és széles körű ismeretanyagot sajátított el. '''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, [[1914]]-ben a nagybocsoki kertmunkásiskola igazgatója volt.''' '''[[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be.''' Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, és gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott. Innen '''[[1920]] áprilisában megszökött, és [[július l.|július l]]-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. [[1928]]-ban tanárrá, [[1930]]-ban igazgatóvá nevezték ki.'''
+
[[1901|1901-től]] [[1911|1911-ig]] kisebb megszakításokkal külföldön Stuttgart ([[1901]]), Basel ([[1902]]), London ([[1904]]), Párizs ([[1904]]), Berlin ([[1906]]) vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a Botanikus-kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. [[1908]] és [[1911]] között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.  
-
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''. [[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba.
+
[[1913|1913-ban]] házasodott meg, '''Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.'''
-
Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat. [[1952]]-ben kandidátussá, [[1957]]-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták.
+
'''Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6-án]]''', a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.  
-
[[1961]]-ben gyémánt-, [[1965]]-ben vasoklevelet kapott. É'''letművének elismeréseként [[1949]]-ben Kossuth-díjjal''', [[1954]]-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendje  kitüntetéssel '''jutalmazták'''.  
+
-
'''[[1981]]-ben''', születésének 100. évfordulója alkalmával '''Békéscsabán leleplezték''' Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''. Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki. '''Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]. [[1992]]-ben utcát neveztek el róla a városban'''.
+
== Munkássága ==
 +
'''[[1912]] januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár''', majd '''[[1914|1914-ben]] a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt'''. [[1914]] augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában '''a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el''', ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. '''[[1920]]''' áprilisában megszökött, és '''[[július 1.|július 1-jétől]] ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott''' előadóként, a kisebb településeken is tanfolyamokat tartott. [[1922|1922-ben]] jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.  
-
Budapesten halt meg [[1970]]. [[április 6.|április 6]]-án.
+
'''[[1928]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a Kertészeti Tanintézet tanárává, [[1930]]. [[március 15.|március 15-én]] igazgatójává nevezték ki.''' Elengedhetetlen érdemei voltak az oktatás színvonalának emelésében. Az intézmény [[1943|1943-tól]] már főiskolaként fogadta a hallgatókat, akik egyetemi oklevéllel fejezhették be tanulmányaikat. '''A főiskola első dékánja''' Mohácsy lett. [[1945]] után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő '''Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd [[1948|1948-tól]] rektora volt.'''
-
== Művei ==
+
Emellett [[1923]] és [[1943]] között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.
 +
'''[[1935]]-ben elindította''' az első hazai kertészeti '''tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel'''. '''Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget''', elősegítette a '''Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét'''. '''Munkatársaival''' kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és '''létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot''', melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. '''[[1945]] után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar''' első '''dékánja, majd [[1948]]-tól rektora''' volt. '''Kezdeményezésére [[1949]]-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet'''.
 +
 +
[[1949]]. [[december 31.|december 31]]-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. [[1959]]-[[1970]] között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.
 +
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* 1949: Kossuth-díj
 +
* 1952: Mezőgazdasági tudományok kandidátusa
 +
* 1954: Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés
 +
* 1957: Mezőgazdasági tudományok doktora
 +
* 1957: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arany oklevele
 +
* 1958: Mathiász János emlékérem
 +
* 1961: Kertészeti és szőlészeti tudományok doktora, gyémántoklevél
 +
* 1963: Kertészeti és szőlészeti tudományok díszdoktora
 +
* 1963: Entz Ferenc emlékérem
 +
* 1965: Vasoklevél
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[1981|1981-ben]], születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített '''mellszobrát'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''Budapesten''' Mohácsy Mátyás születésének századik évfordulójára emlékezve '''emlékülést rendeztek'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola tartott ünnepséget'''.
 +
* [[1981|1981-ben]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére a '''Gyulán''' nevét viselő iskolában. 
 +
* Az évforduló kapcsán '''a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki'''.
 +
* Munkásságáról '''emlékkiállítást rendeztek''' a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]].
 +
* [[1992|1992-ben]] '''utcát neveztek el róla''' Békéscsabán.
 +
* Születésének 125. évfordulóján '''Békéscsabán tartottak ünnepi megemlékezést'''.
 +
* Orosházán '''kertbarát klub viseli a nevét'''.
 +
* '''Mohácsy Mátyás-emlékérmet alapítottak''' tiszteletére, amivel a kertészet fejlesztéséért végzett tudományos, társadalmi tevékenységet díjazzák.
 +
 +
== Művei ==
(Egyéni ill. társszerzőként.)
(Egyéni ill. társszerzőként.)
* Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest: Légrády, 1922. p. 288. Több kiad.
* Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest: Légrády, 1922. p. 288. Több kiad.
28. sor: 58. sor:
* A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest: Mezőgazd. K., 1956. p. 145.
* A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest: Mezőgazd. K., 1956. p. 145.
* Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest: Mezőgazd. K., 1959. p. 255. Több kiad.
* Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest: Mezőgazd. K., 1959. p. 255. Több kiad.
 +
 +
== Források ==
 +
* Dobray Endre: Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest: Natura, 1970. 375. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BCE_KEE_Sk_2003_150_ev/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=36&layout=s Geday Gusztáv: Mohácsy Mátyás élete és munkássága (1881-1970). In: 150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003. Budapest : BKÁE Kertészettudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Kar és Tájépítészeti, -védelmi és –fejlesztési Kar, 2003. 35-40., 192. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1981/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=278&layout=s Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás. In: Békési Élet, 16. évf. 3. szám. 279-289. p.] (Látogatva: 2018.01.23.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=234&layout=s Jubiláló orosházi kertbarátok. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 229. szám, 1985. szeptember 30. 3. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. 554-558. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. 534. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1974_09/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=17&layout=s Megkezdődtek a kertészeti napok Kecskeméten. In: Petőfi Népe, 29. évf. 206. szám, 1974. szeptember 4. 2. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=221&layout=s Mohácsy Diáknap Gyulán. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 64. szám, 1995. március 17. 4. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Békéscsaba: Mohácsy M. Emlékbiz., 1982. 159. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár 
 +
* Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. szeptember 18.) 219. sz. 1. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=155&layout=s Mohácsy Mátyás, 1881-1970 : 125 : emlékünnepség, Békéscsaba, 2006. március 11. szerk. Sicz György. Békéscsaba : Lencsési Közösségi Ház, 2006. 15. p.] (Látogatva: 2018.01.23.)
 +
* Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 88. szám, 1970. április 16. 5. p.
 +
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. március 12.) 60.sz. 5. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_11/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=124&layout=s Szabó András: A Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat tanulságai. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 269. szám, 1981. november 17. 5. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=70&layout=s Tisztelet a neves elődöknek. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 104. szám, 2006. május 5. 7. p.] (Látogatva: 2018.01.23.) 
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=96&layout=s Ünnepi tanácsülés a Kertészeti Egyetemen. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 61. szám, 1981. március 13. 1. p.] (Látogatva: 2018.01.23.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1970_04/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=77&layout=s Elhunyt dr. Mohácsy Mátyás. In: Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 82. szám, 1970. április 9. 3. p.]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=149&layout=s Fábián István: Az egyik legnagyobb csabai : Mohácsy Mátyás a kert-Magyarországot hagyta ránk. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 59. szám, 2006. március 10. 4. p.]
 +
* Gyuró Ferenc: Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulójára. In: Kertgazdaság, 1981. 13. évf. 1. sz. 70-77. p.
 +
* Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság, 1970. 2. évf. 3. sz. 1-6. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1981_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=44&layout=s Kőváry E. Péter: Hol állítják fel Mohácsy Mátyás szobrát? In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 55. szám, 1981. március 6. 5. p.]
 +
* Mohácsy Mátyás, 1881-1970 : 125 : emlékünnepség, Békéscsaba, 2006. március 11. szerk. Sicz György. Békéscsaba : Lencsési Közösségi Ház, 2006. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Mohácsy Mátyás: Hogyan lettem én kertész? : Mohácsy Mátyás az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárának életrajza. Budapest : Mohácsy M., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 1983. 15. évf. 6. sz. 61-62. p.
 +
* Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 1981. 13. évf. 6. sz. 90-91. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_03/?query=%22Moh%C3%A1csy%20M%C3%A1ty%C3%A1s%22&pg=168&layout=s Mohácsy-diáknapok Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 68. szám, 1989. március 21. 1. p.]
 +
* Sicz György: 130 éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 10. sz. 2011. 26. p.
 +
* Sicz György: Mohácsy Mátyás-centenáriumi rendezvények Békéscsabán. In: Kertgazdaság, 1982. 14. évf. 1. sz. 100-101. p.
 +
* Százharminc éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 46. sz. 17. p.
-
* Dobray Endre: Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest: Natura, 1970. p. 375. Bibliogr. p. 361-374.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 554-558.
+
* [https://www.kozterkep.hu/~/8179/ Mohácsy Mátyás In: köztérkép.hu]
-
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 554.
+
* [http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=mohacsy&nev5=Moh%E1csy+M%E1ty%E1s Mohácsy Mátyás In: Tudósnaptár]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 534.
+
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s Mohácsy Mátyás In: Wikipédia]
-
* Mohácsy Mátyás centenáriumi emlékkötet. Békéscsaba: Mohácsy M. Emlékbiz., 1982. p. 159.
+
-
* Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. szeptember 18.) 219. sz. p. 1.
+
-
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. március 12.) 60.sz. p. 5.
+
-
* Sicz György: Száz éve született Mohácsy Mátyás. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. (1981. március 12.) 60.sz. p. 5.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2018. január 24., 18:23-kori változata

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja, tímármester volt, aki tönkremenetele után községi végrehajtó esküdt volt, miközben a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyengébb tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták, végül egy ismerős tanácsára 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a Botanikus-kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként, a kisebb településeken is tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Elengedhetetlen érdemei voltak az oktatás színvonalának emelésében. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként fogadta a hallgatókat, akik egyetemi oklevéllel fejezhették be tanulmányaikat. A főiskola első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. 1945 után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1959-1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Moh%C3%A1csy_M%C3%A1ty%C3%A1s_(1881%E2%80%931970)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök