Lipták András (1895–1953)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ácsmunkás, munkás polgármester == Élete == '''1895. március 26-án született Békéscsabán.''' Édesapja ácsmester volt, ak…”)
1. sor: 1. sor:
-
ácsmunkás, munkás polgármester
+
ácsmunkás, polgármester
== Élete ==
== Élete ==

A lap 2017. december 9., 20:51-kori változata

ácsmunkás, polgármester

Tartalomjegyzék

Élete

1895. március 26-án született Békéscsabán. Édesapja ácsmester volt, aki szezonális munkája mellett kevés saját földjének 12 kisholdat bérelt. Nyolc gyermekét azonban így is nehezen tudta eltartani. Lipták András a négy polgári elvégzése után ácstanonc lett. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.

A rendet tisztelő, segítőkész Lipták András népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.

Tragikus körülmények között érte a halál 1953. január 19-én: egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt autóbalesetet szenvedett.

Munkássága

Békéscsabán szerzett munkát, majd a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott. Ebben az időben, az 1920-as években ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A famunkások helyi csoportjának volt tagja, 1921-től pedig vezetőségi taggá választották. Mint az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja illegális munkáját 1933-ban kisréti házában történt letartóztatása szakította meg. Két hónapi előzetes letartóztatás után szabadult. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

Az 1945. március 10-én a városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a 107 szavazatból 77-et kapott Lipták András, így került a polgármesteri székbe. Igen nehéz körülmények között kezdte hivatali tevékenységét, a háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása 1945 nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a Viharsarok című lap Cseres Tibor felelős szerkesztő vezetésével. Dühöngött az infláció, ezért jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49 904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. 1946-ban a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől; ezután a nemrégiben hazajött Károlyi Mihályt választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Meglepetésként hatott az 1949. március 8-i rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester magas korára való hivatkozással (54 éves volt) benyújtotta lemondását. Polgármestersége után szakmájában kért elhelyezést, a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök