Botyánszki Pálné (1890–1956)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. december 9., 19:37-kori változata

textilmunkás, országgyűlési képviselő

Élete

Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet Békéscsabán született 1890. február 20-án. A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakjaként a városban és Békés megyében, sztrájkok és tüntetések ismert szervezője volt.

A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, 1921 áprilisában lépett be a Szociáldemokrata Pártba. A gyulai harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, 1926-ban Békéscsabán a Hubertus textilgyárban kapott állást.

Az 1920-as évek közepétől aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet fejtett ki, a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már több vezető funkciót látott el: az SZDP békéscsabai szervezetének titkára 1936-ig, és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának a vezetője, Békéscsabán, Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

A szocialista nők 1910-ben Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében, amint azt a levéltári iratok bizonyítják, először Békéscsabán 1931-ben tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében 1931. május 31-re a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől, hogy ennek keretében tartsák meg a nők napját. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az társadalmi ünnepély helyett a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné 1931 szeptemberében ismételten kísérletet tett Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de a rendőrség ezt is megakadályozta.

Botyánszki Pálné másokkal együtt az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit. 1932-ben ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. Szeptember 1-én négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, bár már a gyárból kijövet kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

A helyi hatóságok hamarosan felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára, és mindent elkövettek tevékenysége korlátozására. Pénzbüntetésre, majd egy hónapi börtönre ítélték el. 1936 januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − kitiltotta Békés megye területéről. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − Budapestre költözött, és a Népszava kiadóhivatalában helyezkedett el, ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd 1937 végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

A háború után visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című hétfői politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. 1948 júniusáig az SZDP, majd 1954-ig a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta 1953-ig.

Hosszas betegség után, 1956. február 23-án Budapesten hunyt el.

Emlékezete

• Békéscsabán utca őrzi Botyánszki Pálné emlékét.
• 1981-ben tiszteletére a városi tanács emléktáblát avatott.

Források

• A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békés Megyei Népújság, 1972. március 8., 27. évf. 57. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 22., 32. évf. 223. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 24., 32. évf. 225. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békés Megyei Népújság, 1981. március 7., 36. évf. 56. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Viharsarok Népe, 1956. február 25., 12. évf. 48. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár