Tarján Tibor (1879–1945)
A BékésWiki wikiből
a (→Művei: cikkei) |
|||
101. sor: | 101. sor: | ||
* Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899-1944) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 1-5. | * Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899-1944) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 1-5. | ||
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. p. 30., 47., 65. | * Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. p. 30., 47., 65. | ||
+ | |||
+ | == Kapcsolódó irodalom== | ||
+ | |||
+ | == Külső hivatkozások == | ||
+ | * 132 éve született Tarján Tibor ornitológus - BMMI a [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/132-eve-szuletett-tarjan-tibor-ornitologus-bmmi bekesmegye.com oldalon] | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] |
A lap 2017. szeptember 4., 15:41-kori változata
mérnök, ügyvéd, ornitológus
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1879. november 10-én Eredeti neve Sztraka Tibor. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál. Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett, miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.
Még Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki hatására lett a madárvilág szerelmese. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a magyar tudományos madártan megalapítója. Még állami mérnökként az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta 1899-ben Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. A pisztolyhasználat sem állt távol tőle, 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak a madarakat kedvelte, a Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.
Folyóirat-szerkesztéssel is foglalkozott, miután 1920-ban átvette a Békésmegye című lap szerkesztési feladatait.
Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.
Munkássága
Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. 1925-től egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát vezette. Maga is vadászott (Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte), megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.
Lelkiismeretesen adományozott különböző célok érdekében. 1890-ben adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára gyűjtöttek. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház felállítását. Adakozott a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.
A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.
Számos testületnél végzett ügyészei feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél (az 1910-es tisztújítása után), a békéscsabai Függetlenségi Körnél (az alakuló ülést követően 1910-ben), a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.
Művei
- Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 103-129.
Cikkei
- A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 456, 487. p.
- A béka mint madárfióka pusztitó. In: Aquila, 1920. 27. évf., 263. p.
- A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 317. p.
- A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: Aquila, 1906. (13. évf.), 1-4 sz., 220-221. p.
- A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
- A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: Aquila, 1917. 24. évf., 277-293. p.
- A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.
- A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 449-450, 479-481. p.
- A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: Aquila, 1917. 24. évf., 276-292. p.
- A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 463, 494-495. p.
- Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: Aquila, 1921. 28. évf., 180-182. p.
- Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: Aquila, 1908. (15. évf.), 1-4 sz., 314. p.
- Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 458-459, 489-490. p.
- Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 300. p.
- Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 686. p.
- Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: Aquila, 1920. 27. évf., 258. p.
- Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 326. p.
- Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 152-156. p.
- Fehérfarku ölyv előfordulása. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 464, 496. p.
- Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 375. p.
- Gyürüs apácalud. In: Aquila, 1942. 46/49. évf., 467, 499. p.
- Hortobágyi levél. In: Aquila, 1922. 29. évf., 166-167. p.
- Hortobágyi levél. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 381-382. p.
- Kakukfióka és a nádirigó. In: Aquila, 1928. 34/35. évf., 399. p.
- Kígyászölyv. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 366. p.
- Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 325-326. p.
- Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 1938. 9-11. évf., 98, 103. p.
- Madártani hírek a Hortobágyról. In: Aquila, 1930. 36/37. évf., 302-303. p.
- Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 7-8. sz., 89. p.
- Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: Aquila, 1907. (14. évf.), 1-4 sz., 322-323. p.
- Székicsér. In: Aquila, 1934. 38/41. évf., 358. p.
- Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila, 1938. 42/45. évf., 667-669. p.
- Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 1931. (27. évf.), 9-10. sz., 112-113. p.
- Vetési lúd életkora. In: Aquila, 1926. 32/33. évf., 271. p.
Források
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXIX-ik értesítője 1893-94. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba, 1894. 4., 12.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892-93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891-92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- [A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 10. p] (Látogatva: 2017.08.31.)
- A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békés, 52. évf. 19. szám, 1920. március 3. 2.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 448.
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 473. (Kép)
- Békésmegyei közlöny, 26. évf. 27. szám, 1899. április 2. 6.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 28. évf. 78. szám, 1901. szeptember 29. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 29. évf. 50. szám, 1902. június 22. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 29. évf. 99. szám, 1902. december 11. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 30. évf. 3. szám, 1903. január 8. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 32. évf. 106. szám, 1905. november 12. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 33. évf. 31. szám, 1906. április 15. 7.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 34. évf. 41. szám, 1907. május 16. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 35. évf. 100. szám, 1908. december 13. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 36. évf. 5. szám, 1909. január 17. 5.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 100. szám, 1910. december 15. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 11. szám, 1910. február 6. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 20. szám, 1910. március 10. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 27. szám, 1910. április 3. 5.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 37. évf. 4. szám, 1910. január 13. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 51. évf. 28. szám, 1924. február 16. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 52. évf. 83. szám, 1925. április 12. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám, 1926. március 2. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 56. évf. 90. szám, 1929. április 21. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 61. évf. 41. szám, 1934. február 21. 1.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 61. évf. 51. szám, 1934. március 4. 8.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 63. évf. 200. szám, 1936. szeptember 1. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 63. évf. 263. szám, 1936. november 17. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 55. szám, 1937. március 9. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Békésmegyei közlöny, 65. évf. 48. szám, 1938. március 1. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
- Gyarapszik a múzeum állattára. Tarján Tibor dr. értékes ajándéka. In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 155. sz. 1929. november 20. p. 4.
- Lennert József: A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteménye I. In. Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 49.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Megalakult a négyes honvédek szövetsége. In. Békésmegyei közlöny, 51. évf. 236. szám, 1924. október 28. 2.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 3. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztály, 1996. 23.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa. In. A Békés megyei múzeumok közleményei 5. szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 293.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Réthy Zsigmond: Dr. Tarján Tibor. (1879-1945) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 15-17.
- Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban : 1899-1999. szerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1999. 18.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899-1944) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 1-5.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. p. 30., 47., 65.
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- 132 éve született Tarján Tibor ornitológus - BMMI a bekesmegye.com oldalon