Sarusi Mihály (író)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Élete: új alfejezet)
(formázás)
5. sor: 5. sor:
-
== Főbb művei ==
 
-
* A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)
 
-
* Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)
 
-
* Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]])
 
-
* Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)
 
== Tematika ==
== Tematika ==
28. sor: 23. sor:
Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.
Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.
 +
 +
 +
== Főbb művei ==
 +
 +
* A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető)
 +
* Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó)
 +
* Csonka-Csanád ([[2001]], [[Körös Irodalmi Társaság]]-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]])
 +
* Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan)
55. sor: 58. sor:
* Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
* Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai. Békéscsaba : KISZ Békés megyei Bizottsága, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
-
 
   
   

A lap 2017. augusztus 14., 16:56-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

1944. április 7-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg 1979-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló Peremvidéken című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az 1992-ben indult, két lapszámot megérő Sodrás szerkesztője.



Tematika

Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:

„ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!

A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.

– Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!

S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.

– A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]

Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.


Főbb művei


Legfontosabb díjai


Források


Hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök