Nattán István (1902–1975)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „a csabai vitorlarepülés atyja, gépészmérnök == Élete == '''Nattán István 1902. augusztus 2-án született Budapesten.''' A siklórepüléss…”)
(→Élete)
5. sor: 5. sor:
'''Nattán István [[1902]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] született Budapesten.''' A siklórepüléssel a műszaki egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni, Asbóth Oszkár és Rubik Ernő hatására.
'''Nattán István [[1902]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] született Budapesten.''' A siklórepüléssel a műszaki egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni, Asbóth Oszkár és Rubik Ernő hatására.
   
   
-
Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, [1928|[1928-ban]] '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] épületgépészeti mérnöki irodát nyitott'''. '''A csabai sportrepülés meghonosítása érdekében''' [[1932|1932-től]] '''tevékenykedett''', amit kedvtelése és rajongási vágya indított el benne. A [[Körösvidék]] című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy közleményeit a legkisebb diákok is megértsék; így nem a repülés elméleti kérdéseire fektette a hangsúlyt, hanem gyakorlati munkákon keresztül oktatta a kíváncsi fiatalokat a vitorlázórepülésre.
+
Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, [[1928|1928-ban]] '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] épületgépészeti mérnöki irodát nyitott'''. '''A csabai sportrepülés meghonosítása érdekében''' [[1932|1932-től]] '''tevékenykedett''', amit kedvtelése és rajongási vágya indított el benne. A [[Körösvidék]] című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy közleményeit a legkisebb diákok is megértsék; így nem a repülés elméleti kérdéseire fektette a hangsúlyt, hanem gyakorlati munkákon keresztül oktatta a kíváncsi fiatalokat a vitorlázórepülésre.
    
    
'''A Magyar Országos Véderő Egyesület''' (MOVE) keretében megalakult '''repülőszakosztály választott vezetője lett'''. A 20 tagú csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében '''megépítette az első siklórepülőt''', amely '''a „Csaba vezér” nevet kapta'''. A „Csaba vezér” első próbastartján – [[1935]]. [[július 6.|július 6-án]] – Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a „Csaba vezérrel”, amelynek országos híre Békéscsaba büszkesége lett.  
'''A Magyar Országos Véderő Egyesület''' (MOVE) keretében megalakult '''repülőszakosztály választott vezetője lett'''. A 20 tagú csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében '''megépítette az első siklórepülőt''', amely '''a „Csaba vezér” nevet kapta'''. A „Csaba vezér” első próbastartján – [[1935]]. [[július 6.|július 6-án]] – Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a „Csaba vezérrel”, amelynek országos híre Békéscsaba büszkesége lett.  

A lap 2017. augusztus 11., 17:51-kori változata

a csabai vitorlarepülés atyja, gépészmérnök

Élete

Nattán István 1902. augusztus 2-án született Budapesten. A siklórepüléssel a műszaki egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni, Asbóth Oszkár és Rubik Ernő hatására.

Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, 1928-ban Békéscsabán épületgépészeti mérnöki irodát nyitott. A csabai sportrepülés meghonosítása érdekében 1932-től tevékenykedett, amit kedvtelése és rajongási vágya indított el benne. A Körösvidék című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy közleményeit a legkisebb diákok is megértsék; így nem a repülés elméleti kérdéseire fektette a hangsúlyt, hanem gyakorlati munkákon keresztül oktatta a kíváncsi fiatalokat a vitorlázórepülésre.

A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) keretében megalakult repülőszakosztály választott vezetője lett. A 20 tagú csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében megépítette az első siklórepülőt, amely a „Csaba vezér” nevet kapta. A „Csaba vezér” első próbastartján – 1935. július 6-án – Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a „Csaba vezérrel”, amelynek országos híre Békéscsaba büszkesége lett.

A „Csaba vezér” előző évi sikere ösztönzésre bírta a MOVE szakosztályát, hogy megszervezzen egy újabb repülőnapot, amelyre szeptember 8-án került sor. Ennek a napnak céljául a legnagyobb sikert tűzték ki, ugyanis azt szerették volna, hogy ez az esemény mind méreteiben, mind a rendezés tekintetében felülmúlja a többit. Az előkészületek nagy eseményt sejtettek, de ez kudarcba fulladt a rossz és szeles időjárásnak köszönhetően. A rossz időjárás következtében a Karakán nem érkezett meg, így a „Csaba vezér” sem tudott felszállni motornélküli volta miatt, ráadásul még a szél is felborította, így komoly sérülést okozott neki.

Nattán István a személyét ért támadások miatt lemondott osztályvezetői tisztéről és levelében tisztázta magát a vádak alól: „Kijelentem, hogy tisztségemet egyéni érvényesülésem céljaira soha felhasználni nem akartam, sőt a szakosztályban végzett munkám tetemes károkat okozott magánvállalkozásomban, mert sok időt és energiát emésztett fel/ Presztízskérdést csináltam abból, ha még anyagi veszteség ér is, az általam elvállalt és elkezdett munkát befejezzem./ Bejelentem a tisztelt elnökségnek, hogy a szeptember 8-i repülőnapot minden részletében előkészítettem, megszerveztem. Az általam elkészített programot, elrendezést, térképet rendelkezésükre bocsátom, de a repülőnap levezetését a fentek miatt nem vállalom. Én ott csak mint szerény néző fogok részt venni./ Nekem nem a repülés a kenyerem, így ebből a munkából sem a Légügyi Hivatalnál, sem másutt a magam részére semmiféle előnyt sem biztosíthattam.”

A háború után Nattán nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a csabai vitorlázórepülő élet újbóli beindításába. Személyét nagy tisztelet övezte, ezért is választották meg 1946-ban a Békés Vármegyei Repülő Egyesület elnökévé. Később munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott a repülés területén tevékenykedni. 1956-ig dolgozott főmérnökként a Békés Megyei Téglagyári Egyesülésben, majd a konzervgyár tisztaüzemében.

Tragikus égési baleset következtében hunyt el 1975. január 29-én.

Emlékezete

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Natt%C3%A1n_Istv%C3%A1n_(1902%E2%80%931975)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök