Réthy Pál (1809–1896)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Formázás)
(Ell.+javítás)
1. sor: 1. sor:
-
orvos
+
a város első főorvosa, a kórház alapítója
== Élete ==
== Élete ==
 +
Ősei a XVI. században a német Baden-Würtembergi fejedelemségben laktak. '''Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából [[1805|1805-ben]] települt [[Szarvas|Szarvasra]]''', ahol vaskereskedéssel foglalkozott.
-
Ősei a XVI. században a németországi Baden-Würtembergi fejedelemségben éltek. '''Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából [[1805]]-ben települt Szarvasra''', ahol vaskereskedéssel foglalkozott. '''Itt született [[1809]]. [[január 17.|január 17]]-én Réthy Pál is.''' '''A három testvér - Pál, Lipót és Vilmos''' - különösen '''kiemelkedő szerepet játszott Békés megye történetében'''. Mindhárman '''[[1844]]-ben vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
+
'''Schlotterbeck Pál [[1809]]. [[január 17.|január 17-én]] Szarvason született, Schlotterbeck Kristóf és a lengyel származású Scarski Rozália második gyermekeként.''' Testvérei: Johanna (1807-1890), [[Réthy Lipót (nyomdász)|Lipót (1817-1903)]], Vilmos (1819-1895), Rozália (1822-1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman '''[[1844|1844-ben]] vették fel a Réthy nevet''' Vajda Péter költő, tanár javaslatára.
-
'''Réthy Pál''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta iskoláit'''. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. '''Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol [[1836]]-ban szerzett diplomát.''' Kiváló tanuló volt,adottságaira hamar felfigyeltek. Ennek következtében hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd '''[[Békéscsaba|Csabán]] főorvosi állást vállalt'''.
+
Réthy Pál '''iskoláit''' szülővárosában, '''Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta'''. A gimnázium elvégzése után '''Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő'''. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol '''[[1836|1836-ban]] szerzett diplomát'''. Kiváló tanuló volt, adottságaira hamar kitűnt. Hamarosan '''Fabini Theophil János''' világhírű pesti szemészprofesszor '''tanársegéde lett'''. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadta, '''[[Békéscsaba|Csabán]] lett főorvos'''.  
-
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, s a város egyik legjobban tisztelt embere lett. '''Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a '''csabai kórház megalapítása''' volt. Erre a célra - az evangélikus egyház bevonásával - gyűjtést kezdeményezett. A kórház létrehozatala érdekében '''[[1847]]-ben megírta''' egyik legfontosabb '''művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel'''. Réthy Pálnak '''[[1854]]-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására''', amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. Ezért a társadalmi közadakozást tovább szorgalmazva '''[[1864]]-ben már korszerűbb kórházat hozott létre egy új épületben'''. Ugyancsak ebben az időszakban '''([[1869]].) alakított ki egy szegényházat az elesett gyámoltalanok befogadására'''. '''Mindkét épületet Réthy Pál veje, [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi főmérnök tervezte'''.
+
'''Mayer Rozáliát vette feleségül.''' Gyermekeik: Etelka ([[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.
-
Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. '''[[1873]]-ban a kolera körül tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki''', a király pedig [[1882]]-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében '''aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának'''. Sokat tett a rendkívül magas csecsemő-halandóság leküzdéséért: '''megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán'''. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemő-halandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával. Tudományos munkája mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. 54 évi szolgálat után '''[[1891]]-ben vonult nyugdíjba'''. Az '''[[1896]]. [[április 20.|április 20]]-án Békéscsabán elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a '''kórház kertjében temették el'''.
+
Az '''[[1896]]. [[április 20.|április 20-án]] Békéscsabán elhunyt''' orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. [[2017|2017-ben]] a felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.
-
Halála után '''[[1910]]-ben Békéscsabán utcát neveztek el emlékére, mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel'''. '''A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989]]. [[június 30.|június 30]]-án felvette Réthy Pál nevét''', s az épület előtti parkban felavatták '''Mladonyiczki Béla''' erre az alkalomra készített emléktábláját.
+
== Munkássága ==
 +
'''Békéscsabán''' hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt '''az első orvos''' a városban, '''aki szlovákul tudott''', és akit a nép bizalmába fogadott. '''[[1844|1844-ben]] tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki'''. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a '''csabai kórház megalapítása''' volt. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. A kórház létrehozatala érdekében [[1847|1847-ben]] megírta egyik legfontosabb művét „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” címmel. Réthy Pálnak [[1854|1854-ben]] nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. '''[[1864|1864-ben]] egy városi középületben látták el a betegeket.''' A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. '''A kórházi épület [[1881|1881-re]] készült el''', benne orvosként szolgált Réthy Pál mellett dr. Bende Albert és [[Reisz Miksa (1853-1928)|dr. Reisz Miksa]]. Ugyancsak [[ebben az időszakban ([[1869]]) alakított ki egy szegényházat]] az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi főmérnök tervezte.
 +
 
 +
'''Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében.''' [[1873|1873-ban]] a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig [[1882|1882-ben]] Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik nevéhez. Tagja volt az országos szakmai szervezetnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.
 +
 
 +
Tudományos munkássága mellett '''aktív közéleti tevékenységet folytatott'''. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót megyében történő nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.
 +
 
 +
54 évi szolgálat után '''[[1891|1891-ben]] vonult nyugdíjba'''.
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Koronás Arany Érdemkereszt ([[1882]])
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''Réthy Pál-emlékérem'''mel díjazzák a szakma kiválóságait.
 +
* Halála után, [[1910|1910-ben]] Békéscsabán '''utcát neveztek el róla''', mely [[1949]] óta Kórház utcaként szerepel.
 +
* '''A Békéscsabai V. T. Egyesített Egészségügyi Intézménye [[1989]]. [[június 30.|június 30-án]] felvette Réthy Pál nevét''', az épület előtti parkban felavatták [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczki Béla]] erre az alkalomra készített [[Réthy Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábláját]].
 +
* [[1992]] óta a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet '''Dr. Réthy Pál Alapítvány'''t működtet.
== Művei ==
== Művei ==
 +
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. 34. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ősnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. 26. p.
-
* Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán. Szarvas : Réthy ny. 1847. p.34.
+
== Források ==
-
* Az önnemzés. A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Pest : Kunosy és R. ny. 1869. p.26.
+
* Az elismerések és emléklapok gazdára találtak az ünnepségen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=411&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 202. szám, 2007. augusztus 30. 6. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 7. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. évf. 33. sz. 1896. április 23. 1-2. p.  
 +
* Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. In: [http://www.evangelikus.hu/rethy-siremlek-avatas  evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/6667_0_0_Csm0922.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám, 2009. november 19. 10. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
 +
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. 84. p.
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Réthy Pál dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?query=SZO%3D(%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22)%20AND%20DATE%3D(1896--1897)&pg=59&layout=s Békés, 15. évf. 17. szám, 1896. április 26. 3. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: [http://www.evangelikuselet.hu/phocadownload/2017/201727-28.pdf Evangélikus Élet, 82. évf. 27-28. szám, 2017. július 16. 50. p.] (Látogatva: 2018. 03. 22.)
 +
* Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében : száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_01/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=216&layout=s Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám, 1989. január 28. 9. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1974/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=192&layout=s  Békési Élet, 9. évf. 2. szám, 1974. 187-190. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=46&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám, 1987. március 7. 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. sz. 1989. 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. sz. 1980. 60-64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sonkoly Kálmán: Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22%2B1896%2B1809&pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám, 1988. november 5. 7. p.] (Látogatva: 2018. 03. 17.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. sz. 1989. 169-180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest : Hornyánszky, 1906. 831-832. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_07/?query=%22r%C3%A9thy%20p%C3%A1l%22&pg=5&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám, 2004. július 1. 6. p.]
 +
* A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 427. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nédó Erika: Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál. In: Orvosi Hetilap, 152. évf. 36. szám, 2011. 1459-1461. p.
-
* Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny. 23. évf. 33. sz. 1896. április 23. p. 1-2.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffner, 1870. p. 84.
+
* [http://www.rethy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=112&type=3http://rethy.uw.hu/index.php?option=1&sub=20&third=on&tid=2 Dr. Réthy Pál Alapítvány]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó 1969. p. 08.
+
* Dr. Réthy Pál emlékkő In: [https://www.kozterkep.hu/~/8181/ köztérkép.hu]
-
* Dr. Réthy Pál nevét vették fel. Régi kórház- új névvel. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. 7. sz. 1989. p. 10.
+
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0668 Dr. Réthy Pál gyászjelentése]
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, 4. évf. 6. sz. 1989. p. 10.  
+
* Méltó nyughelyet kapott Dr. Réthy Pál – videóval. In: [https://behir.hu/melto-nyughelyet-kapott-dr-rethy-pal behir.hu]
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) 180 évvel ezelőtt született. A békéscsabai kórház alapításának 125.évfordulójára In: Csabai Hírmondó. 4. évf. 6. sz. 1989. p. 10. (Kép)
+
-
* Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet. 15. évf. 1. sz. 1980. p. 60-64.
+
-
* Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséről. Dr.Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet. 24. évf. 2. sz. 1989. p. 169-180.
+
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest :  Hornyánszky, 1906. p. 831-832.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2018. március 22., 21:57-kori változata

a város első főorvosa, a kórház alapítója

Tartalomjegyzék

Élete

Ősei a XVI. században a német Baden-Würtembergi fejedelemségben laktak. Apja, Schlotterbeck Kristóf Stettin városából 1805-ben települt Szarvasra, ahol vaskereskedéssel foglalkozott.

Schlotterbeck Pál 1809. január 17-én Szarvason született, Schlotterbeck Kristóf és a lengyel származású Scarski Rozália második gyermekeként. Testvérei: Johanna (1807-1890), Lipót (1817-1903), Vilmos (1819-1895), Rozália (1822-1873). Réthy Pál mellett Lipótnak és Vilmosnak is meghatározó szerepe volt Békés megye történetében. Mindhárman 1844-ben vették fel a Réthy nevet Vajda Péter költő, tanár javaslatára.

Réthy Pál iskoláit szülővárosában, Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban volt bölcsészhallgató és nevelő. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1836-ban szerzett diplomát. Kiváló tanuló volt, adottságaira hamar kitűnt. Hamarosan Fabini Theophil János világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett. Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadta, Csabán lett főorvos.

Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka (Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta.

Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. 2017-ben a felsővégi evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott.

Munkássága

Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a katasztrofálisan rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. A kórház létrehozatala érdekében 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” címmel. Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, amely csak átmenetileg oldotta meg a problémákat. 1864-ben egy városi középületben látták el a betegeket. A társadalmi közadakozást tovább folytatva, a korszerűbb kórház működését új épületben kívánták megvalósítani. A kórházi épület 1881-re készült el, benne orvosként szolgált Réthy Pál mellett dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa. Ugyancsak [[ebben az időszakban (1869) alakított ki egy szegényházat]] az elesett gyámoltalanok befogadására. Mindkét épületet Réthy Pál veje, Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte.

Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében. 1873-ban a kolera ellen tanúsított kitartó fáradozásáért Békés vármegye főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében, aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik nevéhez. Tagja volt az országos szakmai szervezetnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót megyében történő nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el.

54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök