Haan János (1779–1855)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória módosítása)
(Ell.+jav.)
1. sor: 1. sor:
evangélikus lelkész
evangélikus lelkész
-
'''Abelován''' (Nógrád megye) '''született [[1779]]. [[február 3.|február 3]]-án'''. '''Szülei, Haan János tanító és Boon Mária.''' '''Iskolai tanulmányait Losoncon kezdte''' a reformátusoknál, '''majd Korponán, Csetneken és Rozsnyón folytatta'''. Innen a '''pozsonyi főiskolára ment''', ahol '''filozófiát és teológiát tanult'''. Ezután egy ideig '''nevelő volt Szakáll Jakabnál'''. '''[[1805]] tavaszán a wittenbergai egyetemre ment, majd''' két évig '''nevelősködött''' (ezúttal Pongrácz Ferencnél) '''Jenkén'''.  
+
== Élete ==
 +
'''[[1779]]. [[február 3.|február 3-án]] Abelován (Nógrád megye) született''' Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként.  
-
'''[[1809]]-ben megválasztották lelkésznek''' a Nógrád megyei '''Sámsonházára'''. '''Még ebben az évben''' a kerület felszólítására elhagyta egyházát, '''felvállalta a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál''' az evangélikusok részéről '''a tábori papi hivatalt''', ahol kilenc hónapig tevékenykedett. '''A hadjárat végeztével ismét visszatért sámsonházi egyházába. [[1811]] májusában megnősült''', Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született.
+
'''Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon.''' Majd '''Korponán folytatta''', ahol rokona, Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnya alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően '''Csetneken''' Tsisch Tamás, '''majd Rozsnyón''' Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után '''a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult'''. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, egy ideig '''nevelő volt Szakáll Jakabnál''' Pest vármegyében. Hazalátogatott Abelovára, ahol '''Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. [[1805]] tavaszán a wittenbergi egyetemre ment''', iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében).  
-
'''[[1818]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én került [[Békéscsaba|Csabára]].''' Az esperességnél különbözőhivatalokat töltött be: volt főjegyző, pénztárnok, alesperes. '''Papsága alatt szentelték fel [[1824]]. [[június 29.|június 29]]-én a csabai nagytemplomot.''' Ekkor épült több iskola; a '''helybeli magyar iskola is neki köszönheti létét'''. Tessedik Sámuel után ő volt az első, aki az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani: így pl. ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt. Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett, melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szúrt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat. Ifjú korától kezdve nagyon érdekelte a technika: készített kocsikat és hajókat. '''A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.'''
+
'''[[1811]] májusában megnősült,''' Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, '''Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született''': Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Lajos August, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.
-
'''Békéscsabán hunyt el [[1855]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én.'''
+
-
== Művei ==
+
Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. '''Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett''', melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szúrt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett '''latin''' nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, '''franciául és németül is olvasott.''' Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: '''készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.'''
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el [[1855]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]]'''. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomba.
 +
 +
== Munkássága ==
 +
Az egyetem elvégzése után, '''[[1809|1809-ben]] megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára''', ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta egyházat és '''a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál''' (az evangélikusok részéről) '''lett tábori pap''', ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét '''visszatért a sámsonházi egyházba'''.
 +
 +
'''[[1818]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] került Csabára''', miután [[Boszy Mihály|Boszy Mihályt]] felfüggesztették. Mellette szolgált [[Uhrin András]] (1818-1840 között), [[Broszmann Daniel]] (1840-1850 között), [[Szeberinyi Gusztáv]] (1850-1855). Az esperességnél '''különböző hivatalokat töltött be''': volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes.
 +
 +
'''Papsága alatt szentelték fel [[1824]]. [[június 29.|június 29-én]] a csabai nagytemplomot.''' Ekkor épült több iskola; '''a helybeli magyar iskola is neki köszönheti létét'''. Tessedik Sámuel után ő volt az első, aki '''az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte'''. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt), vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is.
 +
 +
== Művei ==
* Carmen in honorem viri magnifici J. M. Schröckh, dum muneris sui sacrum semisaeculare celebraret. Witeb. 1810.  
* Carmen in honorem viri magnifici J. M. Schröckh, dum muneris sui sacrum semisaeculare celebraret. Witeb. 1810.  
* Floseulus in coronam pie denati L. B. Alexandri Prónay, supremi Inspectoris ecclesiarum evang. A. C. in Hungária. Arad. 1839.
* Floseulus in coronam pie denati L. B. Alexandri Prónay, supremi Inspectoris ecclesiarum evang. A. C. in Hungária. Arad. 1839.
15. sor: 25. sor:
* Alectrionada etc. Szarvas. 1848.
* Alectrionada etc. Szarvas. 1848.
-
== Kapcsolódó irodalom ==  
+
== Források ==  
 +
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békécsaba: 1985. 20-26. p. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 27. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2013. 20. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Erdész Ádám-Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár : válogatás Erdmann Gyula írásaiból. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2004. 358. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Haan Lajos: Békés-csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. 77-84. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 91. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Horvát Sámuel: Halotti beszéd, mellyet... Haan János b.-csabai ev. lelkipásztor temetése alkalmával... 1855-dik sept hó 14-én tartott,... Szarvas : Réthy ny., 1855. 15. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Mogyoróssy János : egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége. In. Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 329. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt., Budapest : Hornyánszky, 1896. 198-199. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1970. 170-171. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békécsaba: 1985. p. 20-26. (Kézirat)
+
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. p. 91.
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1991_06/?query=%22haan%20j%C3%A1nos%22&pg=213&layout=s Horváth István, Dr.: Egy élet a szlovák-magyar együttélés szolgálatában : Sámsonházától a Magyart Tudományos Akadémiáig. In. Új Nógrád, 2. évf. 151. szám, 1991. június 29. 6. p.] (Látogatva: 2017.10.02.)
-
* Horvát Sámuel: Halotti beszéd, mellyet... Haan János b.-csabai ev. lelkipásztor temetése alkalmával... 1855-dik sept hó 14-én tartott,... Szarvas : Réthy ny., 1855. p. 15.
+
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt., Budapest : Hornyánszky, 1896. p. 198-199.
+
-
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1970. p. 170-171.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2017. október 3., 16:38-kori változata

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

1779. február 3-án Abelován (Nógrád megye) született Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként.

Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon. Majd Korponán folytatta, ahol rokona, Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnya alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően Csetneken Tsisch Tamás, majd Rozsnyón Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, egy ideig nevelő volt Szakáll Jakabnál Pest vármegyében. Hazalátogatott Abelovára, ahol Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. 1805 tavaszán a wittenbergi egyetemre ment, iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében).

1811 májusában megnősült, Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Lajos August, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett, melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szúrt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett latin nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, franciául és németül is olvasott. Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.

Békéscsabán hunyt el 1855. szeptember 12-én. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomba.

Munkássága

Az egyetem elvégzése után, 1809-ben megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára, ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta egyházat és a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál (az evangélikusok részéről) lett tábori pap, ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét visszatért a sámsonházi egyházba.

1818. szeptember 12-én került Csabára, miután Boszy Mihályt felfüggesztették. Mellette szolgált Uhrin András (1818-1840 között), Broszmann Daniel (1840-1850 között), Szeberinyi Gusztáv (1850-1855). Az esperességnél különböző hivatalokat töltött be: volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes.

Papsága alatt szentelték fel 1824. június 29-én a csabai nagytemplomot. Ekkor épült több iskola; a helybeli magyar iskola is neki köszönheti létét. Tessedik Sámuel után ő volt az első, aki az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt), vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Haan_J%C3%A1nos_(1779%E2%80%931855)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök