Donner Lajos (1849–1923)
A BékésWiki wikiből
(Kategória beillesztése) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | tanár, iskolaigazgató | + | tanár, iskolaigazgató |
| - | + | == Élete == | |
| - | '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. | + | A Vas megyei Körmenden született [[1849]]. [[február 16.|február 16]]-án. '''Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben''', majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet [[1879|1879-ben]] '''magyar nyelvből''' szerzett. |
| - | majd egy évet a jénai egyetemen. Tanári | + | |
| - | + | [[1874]]. [[szeptember 1.|szeptember l-jétől]] '''a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' [[1877|1877-ben]] '''a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt'''. '''[[1877]] szeptemberében''' a leköszönő Zsilinszky Endre után lett '''a polgári leányiskola igazgatójának választották.''' E minőségében tevékenykedett az iskola különböző fejlődési fokozatain [[1914]]. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult. | |
| - | + | '''[[1879]]. [[december 29.|december 29-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult. | |
| - | '''[[ | + | Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt.''' [[1898|1898-ban]] jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az [[1901|1901-ben]] publikált Muzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is. |
| - | == | + | Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki '''a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett.''' A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. [[1877|1877-ben]] tisztújítást követően a békésmegyei tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az [[1878|1878-ban]] meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. [[1880|1880-ban]] Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt [[1898|1898-ban]] beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az [[1899|1899-ben]] megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál könyvtárnoki tisztséget látott el 1901-től. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az [[1902|1902-ben]] megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az [[1905]]. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az [[1908]] márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is. |
| + | |||
| + | '''Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.''' A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. [[1895|1895-ben]] a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el. | ||
| + | |||
| + | '''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' Emléke előtt egy alapítvány létrehozásával kívántak tisztelegni, amit gyűjtéssel kívántak megvalósítani. | ||
| + | |||
| + | == Források == | ||
* Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 1980. p. 483., 486., 489. | * Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 1980. p. 483., 486., 489. | ||
A lap 2017. augusztus 11., 12:40-kori változata
tanár, iskolaigazgató
Élete
A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án. Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet 1879-ben magyar nyelvből szerzett.
1874. szeptember l-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt. 1877 szeptemberében a leköszönő Zsilinszky Endre után lett a polgári leányiskola igazgatójának választották. E minőségében tevékenykedett az iskola különböző fejlődési fokozatain 1914. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.
1879. december 29-én Békéscsabán feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél a műegyetemen tanult.
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. 1898-ban jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az 1901-ben publikált Muzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.
Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. 1877-ben tisztújítást követően a békésmegyei tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az 1878-ban meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. 1880-ban Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt 1898-ban beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az 1899-ben megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál könyvtárnoki tisztséget látott el 1901-től. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az 1902-ben megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az 1905. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az 1908 márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.
Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét. A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. 1895-ben a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.
Donner Lajos 1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán. Emléke előtt egy alapítvány létrehozásával kívántak tisztelegni, amit gyűjtéssel kívántak megvalósítani.
Források
- Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 1980. p. 483., 486., 489.
- Donner Lajos In: Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám 1923. október 7. p. 2.
- Donner Lajos 1849-1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923-1924. p. 1-2.
- Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny. 26. évf. 50. sz. 1899. június 22. p. 2.
