Lőcsei Pál (1922–2007)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Lőcsei Pál lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922-2007) névre: Születés és halálozás évének feltüntetése)
(Kapcsolódó irodalom alfejezet létrehozás + belső hivatkozások beillesztése)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Lőcsei Pál (Lerner Pál) 1922. január 21-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Édesapja, [[Lerner Sámuel]] vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt.
+
'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.|január 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, [[Lerner Sámuel]] vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt.
-
A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású  Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. 1944-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. Az 1945 május 23-án Békéscsabán indult[[Cseres Tibor]] által szerkesztett [[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a [[Magyar Alföld]]nél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba.
+
A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású  Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. [[1944]]-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. '''Az [[1945]] május 23-án Békéscsabán indult [[Cseres Tibor]] által szerkesztett [[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait.''' Később a [[Magyar Alföld]]nél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba.
-
1947-ben került Budapestre, a [[Szabad Nép]] elméleti rovatvezetője lett.  Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett. 1954 decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából.  
+
'''[[1947]]-ben került Budapestre, a [[Szabad Nép]] elméleti rovatvezetője lett.''' Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. '''Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett.''' [[1954]] decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából.  
-
1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.  
+
[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult. [[1955]] májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.  
-
1956 októberében a rövid életű [[Magyar Szabadság]] alapítói között volt.
+
[[1956]] októberében a rövid életű [[Magyar Szabadság]] alapítói között volt.
-
Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. 1957 januárjában letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1962-ben szabadult.  
+
Az [[1956]]-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. [[1957]] januárjában letartóztatták, [[1958]]-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1962]]-ben szabadult.  
-
A börtönéveket követően, 1965 és 1982 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. 1988-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.
+
A börtönéveket követően, [[1965]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988]]-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.
Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte.   
Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte.   
-
2007. május 16-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található. Munkásságát [[Lőcsei Pál emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában. 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve.
+
'''[[2007]]. [[május 16.|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található. '''Munkásságát [[Lőcsei Pál emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában.''' 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve.
== Művei ==
== Művei ==
41. sor: 41. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* [https://muosz.hu/archive/print.php?id=2000 Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009.] Megtekintés: 2016. október 19.
+
* [https://muosz.hu/archive/print.php?id=2000 Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009.] (Látogatva: 2016. 10 19.)
-
* [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/locsei.htm 1956-os Intézet - Oral History Archívum] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/locsei.htm 1956-os Intézet - Oral History Archívum] (Látogatva: 2016. 10 25.)
-
* [http://hir6.hu/cikk/94278/hogyan_menekult_meg_a_kituno_zsido_gimnazista_bekescsaban Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [http://hir6.hu/cikk/94278/hogyan_menekult_meg_a_kituno_zsido_gimnazista_bekescsaban Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
-
* [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé In. Beszélő Online, 2007. február] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé In. Beszélő Online, 2007. február] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
-
* [https://goo.gl/AMNXlv Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről 263. p. In. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [https://goo.gl/AMNXlv Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről 263. p. In. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)] V: 2016. 10. 25.)
-
* [https://goo.gl/SvU7w5 Békés Megyei Hírlap 2000. május 29. (55. évf., 124. sz.) 1.p] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [https://goo.gl/SvU7w5 Békés Megyei Hírlap 2000. május 29. (55. évf., 124. sz.) 1.p] (Látogatva: 2016. 10. 25.)
-
* [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Nemzeti Örökség Intézete - Lőcsei Pál] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Nemzeti Örökség Intézete - Lőcsei Pál] (Látogatva: 2016. 10, 25.)
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:1956]]
[[Kategória:1956]]

A lap 2016. október 28., 16:49-kori változata

Lőcsei (Lerner) Pál Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse.

Tartalomjegyzék

Élete

Lőcsei Pál (Lerner Pál) 1922. január 21-én született Békéscsabán. Édesapja, Lerner Sámuel vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt.

A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. 1944-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. Az 1945 május 23-án Békéscsabán indult Cseres Tibor által szerkesztett Viharsarok című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba.

1947-ben került Budapestre, a Szabad Nép elméleti rovatvezetője lett. Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett. 1954 decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából.

1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága. 1956 októberében a rövid életű Magyar Szabadság alapítói között volt.

Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. 1957 januárjában letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1962-ben szabadult.

A börtönéveket követően, 1965 és 1982 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. 1988-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte.

2007. május 16-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti Rákoskeresztúri köztemetőben található. Munkásságát emléktábla hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában. 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve.

Művei

Díjai

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök