Lőcsei Pál (1922–2007)
A BékésWiki wikiből
a (Lőcsei Pál lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922-2007) névre: Születés és halálozás évének feltüntetése) |
(Kapcsolódó irodalom alfejezet létrehozás + belső hivatkozások beillesztése) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
- | Lőcsei Pál (Lerner Pál) 1922. január 21-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Édesapja, [[Lerner Sámuel]] vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt. | + | '''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.|január 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, [[Lerner Sámuel]] vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt. |
- | A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. 1944-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. Az 1945 május 23-án Békéscsabán indult[[Cseres Tibor]] által szerkesztett [[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a [[Magyar Alföld]]nél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba. | + | A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. [[1944]]-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. '''Az [[1945]] május 23-án Békéscsabán indult [[Cseres Tibor]] által szerkesztett [[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait.''' Később a [[Magyar Alföld]]nél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba. |
- | 1947-ben került Budapestre, a [[Szabad Nép]] elméleti rovatvezetője lett. Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett. 1954 decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából. | + | '''[[1947]]-ben került Budapestre, a [[Szabad Nép]] elméleti rovatvezetője lett.''' Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. '''Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett.''' [[1954]] decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából. |
- | 1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága. | + | [[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult. [[1955]] májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága. |
- | 1956 októberében a rövid életű [[Magyar Szabadság]] alapítói között volt. | + | [[1956]] októberében a rövid életű [[Magyar Szabadság]] alapítói között volt. |
- | Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. 1957 januárjában letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1962-ben szabadult. | + | Az [[1956]]-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. [[1957]] januárjában letartóztatták, [[1958]]-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1962]]-ben szabadult. |
- | A börtönéveket követően, 1965 és 1982 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. 1988-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. | + | A börtönéveket követően, [[1965]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988]]-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. |
Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. | Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. | ||
- | 2007. május 16-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található. Munkásságát [[Lőcsei Pál emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában. 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve. | + | '''[[2007]]. [[május 16.|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található. '''Munkásságát [[Lőcsei Pál emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában.''' 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve. |
== Művei == | == Művei == | ||
41. sor: | 41. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
- | * [https://muosz.hu/archive/print.php?id=2000 Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009.] | + | * [https://muosz.hu/archive/print.php?id=2000 Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009.] (Látogatva: 2016. 10 19.) |
- | * [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/locsei.htm 1956-os Intézet - Oral History Archívum] | + | * [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/locsei.htm 1956-os Intézet - Oral History Archívum] (Látogatva: 2016. 10 25.) |
- | * [http://hir6.hu/cikk/94278/hogyan_menekult_meg_a_kituno_zsido_gimnazista_bekescsaban Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014] | + | * [http://hir6.hu/cikk/94278/hogyan_menekult_meg_a_kituno_zsido_gimnazista_bekescsaban Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014] (Látogatva: 2016. 10. 25.) |
- | * [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé In. Beszélő Online, 2007. február] | + | * [http://beszelo.c3.hu/cikkek/locsei-pal-szovege-ele Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé In. Beszélő Online, 2007. február] (Látogatva: 2016. 10. 25.) |
- | * [https://goo.gl/AMNXlv Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről 263. p. In. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)] | + | * [https://goo.gl/AMNXlv Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről 263. p. In. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)] V: 2016. 10. 25.) |
- | * [https://goo.gl/SvU7w5 Békés Megyei Hírlap 2000. május 29. (55. évf., 124. sz.) 1.p] | + | * [https://goo.gl/SvU7w5 Békés Megyei Hírlap 2000. május 29. (55. évf., 124. sz.) 1.p] (Látogatva: 2016. 10. 25.) |
- | * [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Nemzeti Örökség Intézete - Lőcsei Pál] | + | * [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Nemzeti Örökség Intézete - Lőcsei Pál] (Látogatva: 2016. 10, 25.) |
+ | == Kapcsolódó irodalom == | ||
+ | |||
+ | * '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
+ | * Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
[[Kategória:1956]] | [[Kategória:1956]] |
A lap 2016. október 28., 16:49-kori változata
Lőcsei (Lerner) Pál Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse.
Tartalomjegyzék |
Élete
Lőcsei Pál (Lerner Pál) 1922. január 21-én született Békéscsabán. Édesapja, Lerner Sámuel vendéglőt és szatócsboltot üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28-30. szám alatt.
A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, 1940-ben ballagott el. 1940 és 1944 között lakatossegédként tevékenykedett. 1944-ben tagja volt egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak. Az 1945 május 23-án Békéscsabán indult Cseres Tibor által szerkesztett Viharsarok című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba.
1947-ben került Budapestre, a Szabad Nép elméleti rovatvezetője lett. Kezdetben az agrárrovat, majd a szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett. 1954 decemberében a politikai hatalom bírálata miatt eltávolították a pozíciójából.
1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez. Olyan kollégáival együtt állt ki a demokratizálás mellett a Sztálin halálát követő forrongásban, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor. Hitt a rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága. 1956 októberében a rövid életű Magyar Szabadság alapítói között volt.
Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsájtotta meg neki. 1957 januárjában letartóztatták, 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1962-ben szabadult.
A börtönéveket követően, 1965 és 1982 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott. A '80-as évek közepétől szamizdatpublikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. 1988-tól politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának alapító tagja. Kényszerből családszociológusként is dolgozott. Az 1989 utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte.
2007. május 16-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti Rákoskeresztúri köztemetőben található. Munkásságát emléktábla hirdeti Békéscsabán az Irányi utcában. 2013-ban jelent meg Pajkossy Gábor róla szóló, "Lőcsei Pál a forradalomban és a megtorlás idején, 1956-1958" című könyve.
Művei
- Család és házasság a mai magyar társadalomban (társszerző, szerkesztő, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1971)
- Tanulmányok a nők helyzetéről (társszerző, Kossuth könyvkiadó, Budapest 1972)
- Familie, Jugend und Bildungssystem (társszerző, Enke Verlag, Stuttgart, 1974)
- A változó család (társszerző, Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1978)
- A családi élet mai problémái (társszerző, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
- Leveles könyv (társszerző, Liget könyvek, Budapest 1989)
- 1956-os Intézet Évkönyve (társszerző, Budapest 1999)
- Írások nehéz időkből (társszerző, Omni Media, Budapest 1999)
- A 20. század ujjlenyomata (társszerző, Városháza, Budapest 2001)
- Nagy Imre és kora (társszerző, Nagy Imre Alapítvány, Budapest 2002)
- Emberpár és család az államszocializmusban (posztumusz), Gondolat kiadó, Budapest 2008
- Egy élet szilánkjai (posztumusz), Nagy Imre Alapítvány - Gondolat kiadó, Budapest 2010
Díjai
- Aranytoll (1993)
- Nagy Imre-emlékplakett (1996)
- Nagy Imre-érdemrend (2003)
Források
- Dányi László: Hazaért Lőcsi Pál, 2009. (Látogatva: 2016. 10 19.)
- 1956-os Intézet - Oral History Archívum (Látogatva: 2016. 10 25.)
- Dányi László: Hogyan menekült meg a kitűnő zsidó gimnazista Békéscsabán?, 2014 (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Kende Péter: Lőcsei Pál szövege elé In. Beszélő Online, 2007. február (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Varga Zsuzsanna: Lőcsei Pál 1956-os riportja a termelőszövetkezetekről 263. p. In. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008) V: 2016. 10. 25.)
- Békés Megyei Hírlap 2000. május 29. (55. évf., 124. sz.) 1.p (Látogatva: 2016. 10. 25.)
- Nemzeti Örökség Intézete - Lőcsei Pál (Látogatva: 2016. 10, 25.)
Kapcsolódó irodalom
- '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)