Nép-Vének Tanácsa
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „Újkígyós a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszöngetően. Az 1814. szeptember 1-én megkötött árendás s…”) |
a (Kategória hozzáadása) |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
* Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814-2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | * Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814-2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | * Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | [[Kategória: Újkígyós]] | ||
A lap 2019. február 10., 15:23-kori változata
Újkígyós a 19. század elején jött létre a Wenckheim birtokon, a dohánykertész telepítéseknek köszöngetően. Az 1814. szeptember 1-én megkötött árendás szerződés rendezte a földesúr és a kertészek viszonyát. A földesúr egyoldalú szerződés-felmondási joggal rendelkezett, ami a község lakóit a kötelezettségük elvégzésére kényszerítette.
1814 és 1842 közt nincsen nyoma községi önkormányzat működésének. 1842 decemberére készült el az együttélést szabályzó községi rendszabályozás. 1845. február 15-én gróf Wenckheim József Antal elrendelte, hogy a kertészség válassza meg a 20 főből álló nép-vének tanácsát. A tagok a legvagyonosabb és legtekintélyesebb kertészcsaládokból kerültek ki. Az első gyűlés 1845. március 30-án volt, Léhner Mihály elnöksége alatt. A szervezet működése a szabad királyi városokra és a privilégiumokkal rendelkező mezővárosokra jellemző tanácséhoz hasonlított.
A testület hatásköre az alábbi területekre terjedt ki: - községi igazgatás - bíráskodás - magatartási normák, ünnepek szabályozása - földművelés, dohánytermesztés ellátása - rászorulók segítése - döntés új lakosok befogatásáról/kiutasításáról - községi tisztségviselők megválasztása - állami adó, plébánosi bér, községi pénzkezelés szabályozása.
A gyűlés megszüntetését 1848. február 22-én rendelte el az orosházi járás főszolgabírája az elöljárók tekintélyének visszaállítása érdekében.
Forrás
- A Nép-vének tanácsa. szerk.: Jároli József, Szigeti Antal. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Kapcsolódó irodalom
- A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814-2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
