Mokry Sámuel (1832–1909)
A BékésWiki wikiből
(kategória javítása) |
(Kategória módosítása + beillesztése) |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
- | [[Kategória:Egyházi | + | [[Kategória:Egyházi személyek]] |
- | [[Kategória: | + | [[Kategória:Földbirtokosok]] |
- | [[Kategória: | + | [[Kategória:Pedagógusok]] |
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
+ | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
+ | [[Kategória:Agrárszakemberek]] |
A lap 2017. július 26., 15:47-kori változata
tanár, búzanemesítő
Monostorszegen (Bács megye) született 1832. május 8-án. Apja Mokry Sámuel, anyja Ágoston Vilma. Felesége Mikolay Janka, Tessedik Sámuel unokája.
Iskoláit Újverbászon és Pozsonyban végezte. Két évig nevelősködött, majd teológiai tanulmányokat folytatott Halléban, illetve elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát.
1854 és 1858 között Orosházán lelkész, 1858-tól a békéscsabai középfokú reáliskola vezetője volt. 1860-tól a reálgimnázium tanára, majd igazgatója lett. Tanári tevékenysége mellett 1860-1864 között a békéscsabai evangélikus egyházban magyar nyelvű hitszónok is volt. 1863-ban írta első művét: a presbitérium megbízta egy olyan tervezet elkészítésével, amely a békéscsabai evangélikus egyház nevelésügyének emelését tűzte ki célul. Bátor véleménynyilvánítása már ebben a munkájában is kidomborodik, így nem véletlen, hogy "súlyos szembaja" miatt ott is kellett hagynia a pedagógusi hivatást: 1864-ben nem választották meg ismét tanárnak.
Ettől kezdve gerendási bérelt birtokán gazdálkodott, s búzanemesítéssel kísérletezett. Az 1863. évi nagy aszály után a szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó és nagy kalászt fejlesztő búzát igyekezett előállítani. Nemesítési munkájának eredményei 1875-re értek be, melyeket előbb szaklapokban közölt, majd az első magyar búzanemesítési szakkönyvben foglalt össze. A búzanemesítő tevékenység nagy vagyonhoz juttatta, országos hírnévvel örvendeztette meg Mokry Sámuelt, aki vagyonát egy Békéscsabán létesítendő egyetem alapítására ajánlotta fel. 1867-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet titkára és az egylet értesítőjének szerkesztője lett. 1882-ben meghalt Emma lánya, 1894-ben pedig feleségét is elvesztette.
1900-ban nem újította meg a birtok bérleti szerződését, hanem Budapestre költözött Bokréta utcai házába (időközben ugyanis vagyonát ingatlanokba fektette, s ekkor már két hétemeletes bérháza volt a fővárosban). Itt mint magánzó szerényen, visszavonultan élt. Látása gyengülni kezdett, de a tudományos eredmények iránti érdeklődése változatlan maradt, ezért felolvasót alkalmazott. Régi szenvedélyei közül csupán egyet űzött már: sakkozott, s igen jó játékos hírében állt.
Az első magyar búzanemesítő 1909. június 10-én szívszélhűdésben hunyt el Budapesten. Családja kívánságára Orosházán temették el.
Békéscsabán utcát (1911) és lakótelepet neveztek el róla.
Művei
- Beszélgetések a búzatúltermelés káros volta felett Gyula. 1871. Dobay ny. p. 62.
- Búzanemesítés. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 64.
- Mezei gazdaságunk reformjáról. Gyula. 1881.
- A mezőhegyesi Szemle 1874-ben. Gyula. 1875. Dobay ny. p. 65.
Kapcsolódó irodalom
- A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855-1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Békéscsaba: Rózsa F.Gimn., 1980. p. 5-6.
- Lelley János: Az első magyar búzanemesítő. Mokry Sámuel. In: Élet és Tudomány. 24. évf. (1969.) 30. sz. p. 1422-1425.
- Lelley János: Emlékezés Mokry Sámuel születésének 150. évfordulójára. In: Békési Élet. 17. évf. (1982.) 2. sz. p. 180-188.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1988. p. 559-563.
- Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 228.
- Mokry Sámuel emlékkötet. Békéscsaba; Orosháza: Békés M. Tanács Mezőgazd. és Élelm. Oszt., 1982. p. 98.
- Mokry Sámuel emlékkötet. Békéscsaba; Orosháza: Békés M. Tanács Mezőgazd. és Élelm. Oszt., 1982. p. 3., 29. (Kép)
- Papp János: Adalékok Mokry Sámuel életéhez. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) 3. sz. p. 491-494.
- Papp János: Adalékok Mokry Sámuel életéhez. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) 3. sz. p. 491. (Kép)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Budapest: Hornyánszky, 1903. p. 120-121.