Szeberényi János (1896–1961)
A BékésWiki wikiből
(szócikk létrehozása) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
orvos | orvos | ||
- | Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula. | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1896]]. [[május 16.|május 16]]-án.''' Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula. |
- | Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytathatta csak az egyetemet. A román megszállás alatt -hazafias magatartása miatt -1919-ben négy hónapot Krassóban és Craiovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve 1921-ben avatták doktorrá. | + | '''Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd [[1914]]-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább.''' '''A világháború''' miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése '''után, [[1918]]-ban folytathatta csak az egyetemet'''. A román megszállás alatt -hazafias magatartása miatt -[[1919]]-ben négy hónapot Krassóban és Craiovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve '''[[1921]]-ben avatták doktorrá'''. |
- | Négy évig a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett mint kinevezett gyakornok. Itt belgyógyász szakképesítést is szerzett. | + | '''Négy évig''' a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott '''a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett''' mint '''kinevezett gyakornok'''. Itt belgyógyász szakképesítést is szerzett. |
- | 1925-ben Békéscsabán a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelő orvosa, 1928-ban városi orvos lett. 1945-től az OTI körzeti orvosi munkája mellett a rendelő intézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta. | + | [[1925]]-ben '''Békéscsabán''' a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelő orvosa, '''[[1928]]-ban városi orvos lett'''. [[1945]]-től az OTI körzeti orvosi munkája mellett a rendelő intézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta. |
- | Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án. | + | Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. '''Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott''' a város közéletében. '''Békéscsabán hunyt el [[1961]]. [[november 26.|november 26]]-án.''' |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == |
A lap 2015. február 26., 13:25-kori változata
orvos
Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja, Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.
Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait - harctéri szolgálatra hívták be: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytathatta csak az egyetemet. A román megszállás alatt -hazafias magatartása miatt -1919-ben négy hónapot Krassóban és Craiovában töltött fogságban. A több ízben megszakított tanulmányait befejezve 1921-ben avatták doktorrá.
Négy évig a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán dolgozott a nagy hírű Korányi Sándor akadémikus professzor mellett mint kinevezett gyakornok. Itt belgyógyász szakképesítést is szerzett.
1925-ben Békéscsabán a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelő orvosa, 1928-ban városi orvos lett. 1945-től az OTI körzeti orvosi munkája mellett a rendelő intézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.
Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel-nappal rendelkezésükre állt. Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.
Kapcsolódó irodalom
- Gergely Gábor Arnold: Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 185.
- Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896-1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. (1993. március 11.) 59. sz. p. 9.
- Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896-1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. (1993. március 11.) 59. sz. p. 9. (Kép)