Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kategóriák szerkesztése)
(Kategória módosítása + beillesztése)
28. sor: 28. sor:
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Egyházi személy]]
[[Kategória:Egyházi személy]]
-
[[Kategória:Pedagógus]]
+
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap 2017. július 26., 15:49-kori változata

evangélikus lelkész, tanár

Gyomán született 1888. április 25-én. Vidovszky Kálmán - Vidovszky Béla testvére - tízgyermekes jegyző családból származott. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult.

1910-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben 1912/13-1915/16 között háznagy volt.

Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása, melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. 1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé. Két évvel később, 1932. július 8-án egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében váratlanul elhunyt Budapesten.

Halála után 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét. 1992 óta utca őrzi emlékét.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök