Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)

A BékésWiki wikiből

A lap 2015. február 20., 15:11-kori változata

evangélikus lelkész

Puchón született (Trencsén megye) 1710. novemberben (?). Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter- szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.

Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcre küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között. Hazatérve másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára.

Mindjárt hivatalba léptekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel az itteni léha állapotokon próbált javítani. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, s azt határozták, hogy köztudomás végett évente kétszer a szószékről olvassák fel és magyarázzák meg. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól. A következő a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál. Meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején. Végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" -a társadalmi állapotokról tájékoztat. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott.

Tessedik kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.

1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán hunyt el 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.

Tessedik fő érdeme a még most is fennálló ótemplom-ma Kistemplom - "dereká"-nak felépíttetése, melyet 1745. november 11-én szenteltek fel. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől érkezett nép.

Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.

Művei

• Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
• Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
• Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.

Kapcsolódó irodalom

• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest: Lauffer, 1870. 1. köt Történelmirész. p. 101.
• Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. p. 65-71.
• Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989.) 1. rész. 11. sz. p. 5., 2. rész. 12. sz. p. 5.
• Samuel Thessedik starsi. In: Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Békéscsaba: Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva, 1946. p. 36-38.
• Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745-1749. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. p. 51-55.