Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozások szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
evangélikus lelkész | evangélikus lelkész | ||
| - | Puchón született (Trencsén megye) 1710. novemberben (?). Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter- szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész. | + | '''Puchón született (Trencsén megye) [[1710]]. novemberben (?).''' Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter- szegény sorsú polgárok voltak. '''Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.''' |
| - | Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcre | + | Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcre küldték. '''[[1728]]-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett''', ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. '''Az egyetemet Jénában végezte [[1732]] és [[1735]] között'''. Hazatérve másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. '''1737-ben szentelték fel Besztercebányán''', s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan '''[[1744]]. [[július 21.|július 21]]-én''' búcsúzott, s '''került [[Békéscsaba|Békéscsabára]].''' |
| - | küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között. Hazatérve másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. | + | |
| - | Mindjárt hivatalba léptekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel az itteni léha állapotokon próbált javítani. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, s azt határozták, hogy köztudomás végett évente kétszer a szószékről olvassák fel és magyarázzák meg. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól. A következő a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál. Meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején. Végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" -a társadalmi állapotokról tájékoztat. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, | + | Mindjárt '''hivatalba léptekor''' összehívta a nép "véneit", s '''egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel az itteni léha állapotokon próbált javítani'''. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, s azt határozták, hogy köztudomás végett évente kétszer a szószékről olvassák fel és magyarázzák meg. '''Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét.''' Az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól. A következő a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál. Meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején. Végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" -a társadalmi állapotokról tájékoztat. '''Ez az Egyházi Szabályzat''' (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) '''volt az alapja Csabán annak a szigorú''', mai szemmel nézve kegyetlen '''fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott'''. |
| - | szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott. | + | |
| - | Tessedik kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját. | + | Tessedik kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. '''Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.''' |
| - | 1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán hunyt el 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak. | + | [[1749]]-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. '''Békéscsabán hunyt el [[1749]]. [[április 9.|április 9]]-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.''' |
| - | Tessedik fő érdeme a még most is fennálló ótemplom-ma Kistemplom - "dereká"-nak felépíttetése, melyet 1745. november 11-én szenteltek fel. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől érkezett nép. | + | Tessedik '''fő érdeme''' a még most is fennálló ótemplom-ma '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplom]] - "dereká"-nak felépíttetése''', melyet [[1745]]. [[november 11.|november 11]]-én szenteltek fel. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, '''vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől érkezett nép'''. |
| - | Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét. | + | '''Békéscsabán [[1910]]-től utca őrzi emlékét.''' |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2015. február 20., 15:09-kori változata
evangélikus lelkész
Puchón született (Trencsén megye) 1710. novemberben (?). Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter- szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.
Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcre küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között. Hazatérve másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára.
Mindjárt hivatalba léptekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel az itteni léha állapotokon próbált javítani. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, s azt határozták, hogy köztudomás végett évente kétszer a szószékről olvassák fel és magyarázzák meg. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól. A következő a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál. Meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején. Végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" -a társadalmi állapotokról tájékoztat. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott.
Tessedik kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.
1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán hunyt el 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.
Tessedik fő érdeme a még most is fennálló ótemplom-ma Kistemplom - "dereká"-nak felépíttetése, melyet 1745. november 11-én szenteltek fel. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől érkezett nép.
Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
Művei
- Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
- Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
- Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.
Kapcsolódó irodalom
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest: Lauffer, 1870. 1. köt Történelmirész. p. 101.
- Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. p. 65-71.
- Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989.) 1. rész. 11. sz. p. 5., 2. rész. 12. sz. p. 5.
- Samuel Thessedik starsi. In: Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Békéscsaba: Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva, 1946. p. 36-38.
- Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745-1749. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. p. 51-55.
